A Bamosz tagjai által kezelt alapok összvagyona 2008 második negyedévében 4,3 százalékkal csökkent, az év eleje óta a csökkenés mértéke 5,6 százalék. Az alapok vagyona június végén 3010 milliárd forint volt.

A második negyedévben összesen 139 milliárd forint tőkét vontak ki az alapokból, míg az alapok piaci teljesítménye 6,9 milliárd forint veszteséget jelentett a befektetőknek.

A második negyedév során 24 új alap indult, öt alapot a Bamosz három új tagja hozott, három alap megszűnt. Az első félévben összesen 47-tel nőtt az alapok száma. A félév végén a szövetség tagjai 368 alapot kezeltek.

Az előző években tapasztalt, némileg módosuló tendencia, miszerint a hagyományosnak tekinthető kötvényalapok, illetve a pénzpiaci alapok helyét alternatív alacsony kockázatúnak tekintett alapok veszik át, 2008-ban is folytatódott.

A likviditási alapok aránya 23,8 százalékra nőtt, és továbbra is a legnagyobb csoportot alkotják. Az ingatlanalapokat ugyan az első félévben ismét tőkekivonás sújtotta, de az ingatlanalapok így is 18,9 százalékkal a második legnagyobb csoportot alkotják. A garantált alapok aránya már 16,5 százalék, és ezek alkotják a harmadik legnagyobb kategóriát. A kötvény- és pénzpiaci alapok (a likviditási alapok nélkül) összesen már csak a teljes vagyon 19 százalékát teszik ki. (Ez az arány 2006 elején még 51,1 százalék, 2007 végén pedig 22,1 százalék volt.)

Az alternatív alacsony kockázatúnak tekintett alapok népszerűségével párhuzamosan hosszútávon nőtt, bár a részvénypiacok visszaesésének köszönhetően az utolsó 9 hónapban csökkent a kockázatosabb alapok aránya. A részvény- és vegyes alapok, valamint az egyéb, be nem sorolt alapok aránya az összes alapon belül a negyedév végén 17,3 százalék volt, a származtatott alapok aránya viszont 1,1 százalékra nőtt.

A befektetési alapokon kívül az első félév végén 3070 milliárd forint vagyont kezeltek a Bamosz-tagok, így az általuk kezelt teljes vagyon 6080 milliárd forintot tett ki.

A jelentés megjegyzi, hogy a vagyonkezelt vagyon egy része befektetési alapokban van, így átfedés jelentkezik a két kezelt vagyonkör között. Továbbá egyes befektetési alapok portfóliójában is találhatóak más alapok befektetési jegyei. E duplikációkat figyelmen kívül hagyva a nettó vagyon a befektetési alapok esetében 2815 milliárd forint, míg az együttes vagyon esetében 5569 milliárd forint.

Az alapokon kívül kezelt vagyon a második negyedévben 0,1 százalékkal mérséklődött, míg az év eleje óta 10,2 százalékkal csökkent.

A vagyonkezelt vagyonon belül a legnagyobb kört a pénztári vagyonok, elsősorban a magánnyugdíjpénztárak számára kezelt vagyonok alkotják. Ezek a teljes kezelt vagyon 60,7 százalékát teszik ki, értékük június végén 1864 milliárd forint volt.

A 925 milliárd forintnyi biztosítói vagyon 30,1 százalékos részarányt képvisel az alapokon kívül kezelt vagyonból. A biztosítói vagyonon belül 372 milliárd forintot a unit-linked termékek tesznek ki. Ez utóbbiak vagyona csökkent a leggyorsabban, 7,8 százalékkal a második negyedévben.

A maradék 9,2 százalékot az egyéb kezelt vagyonok teszik ki, ezek értéke 281 milliárd forint volt az első negyedév végén.

A kezelt vagyon 62,1 százaléka belföldi állampapírokban és kincstárjegyekben van, 19,1 százaléka külföldi részvényekben, 6,7 százaléka hazai részvényekben, 22,2 százaléka befektetési jegyekben, az ingatlanok aránya pedig 0,7 százalékot képvisel.

A második negyedévben a vagyonkezelt vagyonon belül összességében a hazai és a külföldi részvények aránya is csökkent, a befektetési jegyek aránya pedig nőtt.