Semmi sem az, aminek látszik.
Hogyan repülhetett az állami Airbus A330-as tehergéppel a magyar állam résztulajdonában álló Hungary Airlines Kft., az új magyar légitársaságnak nevezett, valójában kínai többségi tulajdonú cég már december 23-án, ha az ehhez szükséges áruszállítási hatósági engedélye először csak egy január 8-án közzétett hivatalos adatbázisban bukkant fel, ráadásul ott is csak egy jövőbeni, január 26-i dátummal?
Az “időutazásra” Facebook-posztjában hívta fel a figyelmet Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, a HVG pedig a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz fordult magyarázatért, mivel a légiügyi hatósági feladatokat a tárca egyik főosztálya látja el. A minisztérium válasza szerint “a hatóság a Hungary Airlines Kft. részére a légi jármű üzemben tartási engedélyt (AOC) 2024. december 23. napján adta ki.”
Vagyis a tárca közlése szerint az engedélyt éppen aznap állították ki, amikor az állami tehergéppel az üzemeltető Hungary Airlines – a járatkövető Flightradar honlap adatai szerint – első tesztrepülését végezte Magyarország légterében, majd egyébként január 4-én és 5-én is több gyakorlórepülést hajtott végre Budapest és Kecskemét között, onnan pedig 5-én Sanghajba repült a gép.
A Lázár-tárcának az egymásnak ellentmondó dátumokra – a január 8-i közzétételre és a listát tartalmazó dokumentumon szereplő január 26-i módosítási időpontra is – van magyarázata. Erről azt írták: “A légijármű üzemben tartási engedéllyel rendelkező szervezetek aktualizált listája frissítésnél adminisztrációs hiba folytán nem a megfelelő dátum került feltüntetésre, amely később javításra került.”
A javítás valóban gyors volt. Hadházy Facebook-posztja ugyan csütörtök reggel már megjelent, még kora este, 17 órakor, amikor a HVG emailben érdeklődött a minisztériumnál, akkor is ugyanez volt a helyzet, de mire 18 óra után megkaptuk a tárca válaszát, már átírták a dátumokat. A közzététel dátuma január 9-re változott, és a dokumentum dátumát is átírták január 26-ról, tavaly december 23-ra, ez a friss változat.
Ahogy azt már bemutattuk, a Hungary Airlinest ugyan új magyar légitársaságként emlegetik, azonban valójában 2021-es alapítású, a tulajdonosi köre pedig nagyobb részben kínai hátterű. A Budapesten átmenő áruszállítási piacból már most is jelentős szeletet hasít ki, és feltételezhető, hogy Kína ezt szeretné felhasználni arra, hogy betörjön az európai légi piacra.
A Hungary Airlines-ról – amely a WizzAir-től tavaly december 1-től vette át az állami Airbus üzemeltetését – megírtuk: a vállalkozást kezdetben Universal Translink Airline Hungarynek hívták, és ez utalt is az egyik tulajdonosára: a kínai Universal Translink Airlines Co. Ltd. Társaságra (Utlink), egy kínai áruszállító cégcsoportra, amely ma világszerte évi 900-nál több repülőgépet indítva évi 100 ezer tonna árut mozgat.
Az Utlink azonban kezdettől csak kisebbségi tulajdonos volt, mivel a magyar vállalkozás többségi, 51 százalékos tulajdonrésze egy Wu Jiang nevű – több, mint 30 éve Magyarországon élő, magyar állampolgársággal rendelkező – kínai üzletemberé, aki a társaság ügyvezetője is. Wu Jiangnak nem ez az egyetlen hazai cége: 2023-ban, Orbán Viktor kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségével, a Waberer’s cégcsoportba tartozó WSZL Szállítmányozási és Logisztikai Kft.-vel alapított közös logisztikai társaságot SinoWa International Kft. néven.
De a ChinaCham-társalapító Wu Jiangnak további 24 magyarországi vállalkozásban is van tulajdonrésze, például a CECZ-cégcsoport vállalataiban. Ezek egyike a CECZ Közép-európai Kft., amely a covidjárvány idején a lélegeztetőgép-bizniszből is részesült 11,8 milliárd forint értékben – egyebek mellett ezért a hozzájárulásért kapta meg 2020 októberében Wu Jiang a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. A Hungary Airlines-ban ugyan tavaly októberben a Translinket egy másik kínai cég, az UTL Digital Logistics Co. Ltd. váltotta, de Wu Jiangé maradt a többségi részesedés. Ez azért fontos, mert
az Európai Unió területén lévő nemzeti légitársaságok csak akkor kapnak repülési jogot, ha többségi tulajdonosuk az EU állampolgára.
Tavaly november 28-án aztán a fenti kritérium miatt fontos 51 százalékos Wu Jiang-tulajdonrész érintetlenül hagyása mellett ismét átrendeződött a tulajdonosi szerkezet. A kínai UTL Digital Logistics 49 százalékos tulajdonrésze felének megvásárlásával belépett a cégbe 24,5 százalékos részesedést szerezve az állami tulajdonú, a Külgazdasági és Külügyminisztérium alá tartozó Air Hungary Zrt., amelyről decemberben írtuk meg, hogy a kormány döntése nyomán egy sor „közszolgáltatási feladatot” kap:
