Vita a banki alapkamatról: emelni vagy nem emelni?
A Magyar Nemzeti Banknak kamatot kell emelnie inflációs célja követése érdekében és amiatt, hogy szűküljön a különbség az alapkamat és a jóval magasabb állampapírhozamok között – jelentette ki Bihari Péter, az MNB monetáris tanácsának tagja.
A Reuters által pénteken készített és hétfőn nyilvánosságra hozott interjúban Bihari rámutatott: nem elég hangoztatni az elkötelezettséget az inflációs céllal kapcsolatban, miközben az inflációs kilátások azt mutatják, hogy az inflációs pálya jóval a célként kitűzött szint felett halad. Az MNB monetáris tanácsa március 31-én tart kamatdöntő ülést.
Az MNB februárban jelentette be, hogy felszámolja a forint 30 százalékos árfolyamsávját és 7,5 százalékon tartja az alapkamatot, miközben a bank szakértői 3,0 százalékról 3,6 százalékra emelték a jövő évi inflációs előrejelzésüket.
Bihari a központi banknak arra a lépésére, hogy megszüntette az árfolyamsávot, úgy vélte, hogy az hosszabb távon erősítheti a MNB hitelességét, ugyanakkor nem teszi szükségtelenné a kamatemelést. Bihari nem osztotta a monetáris tanács egy másik tagja, Bánfi Tamás múlt héten kifejtett nézetét, miszerint nem tartható tovább a jövő évi 3 százalékos inflációs cél.
Bihari szerint azért is szükség van kamatemelésre, hogy szűküljön a különbség a múlt héten ugyan valamelyes csökkenő, de hónapok óta növekvő állampapír hozamok és az alapkamat között. Pénteken az ötéves kötvényhozam 8,65 százalék körül volt.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.