2008. január. 09. 11:26 Szikora Katalin Utolsó frissítés: 2008. január. 16. 12:45 Gazdaság

Mógor Attila – Mátyás étterem

Megesik, hogy étellel álmodik. Ilyenkor kipattan az ágyból, és rögtön lejegyzi a receptet. Ha léteznek előző életek, hát Mógor Attila mindig is szakács volt,a konyhába teremtődött. Hétköznapjain az újpalotai Mátyás étterem konyhafőnökeként főz, hétvégén otthon a gyerekeinek, szabadidejében pedig a Magyar Nemzeti Szakácsválogatott tagjaként készül a szakácsolimpiára.

Nem is akart soha mást, mint főzni. Jót főzni. Élete egyik legnagyobb élménye volt, amikor elöször beszabadult egy nyugat-németországi hipermarketbe, ahol végeláthatatlan hosszúságú polcokon sorakoztak a többnyire ismeretlen fűszerek. Atyavilág, mit tudna ezekből kihozni!
Jeles eredménnyel végezte a szakiskolát, majd a Novotel Szállóba került kezdő szakácsnak. Három évig ott tanulta a szakmát ,míg elég érettnek gondolta magát ahhoz, hogy a saját útját járja. Az első állomás a Váci utcai Pilsner Urquell étterem volt, ahol hamarosan konyhafőnök lett. A Belvárosból pártolt át az újpalotai vendéglőbe szakácsnak , két év múlva itt is konyhafőnökké avanzsált.
A 34 éves fiatalember a kollégák és a hálás vendégek biztatására kezdett versenyezni.A szakmai megmérettetéseken sikeresnek bizonyult. Azzal tudott nyerni, hogy a legegyszerűbb ételeket is olyan dekoratív összeállításban tette a tányérra, mintha abból a bizonyos németországi boltból válogatta volna a hozzávalókat. Pedig lehet, hogy a versenymű „csak” egy paprikás csirke volt. Igaz, teljesen másként nézett ki, mint ahogyan megszoktuk . Az íz viszont a régi volt, ahogyan megszerettük. Gasztronómiai ötleteivel csak annyira rugaszkodik el az ismert receptektől, hogy az eredeti étel-élmény azonosítható, az újdonság pedig élvezhető legyen. Ennek a képességének köszönhetően nyerte sorra az aranyérmeket 2000-től az országos szakmai versenyeken. 2005-ben pedig aranyérmet szerzett a legrangosabb külföldin, a báseli világkupán, ami után a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség kerettagnak választotta a nemzeti szakácsválogatottba. A csapattal 2006-ben ezüstérmes lett Luxemburgban.

A gasztronómiai szakma olimpiáit azonos esztendőben rendezik a sportolókéval. Az idén Erfurt ad otthont a szakácsok nemzetközi versenyének, amelyen már nemcsak a svájciakkal, kanadaiakkal – a korábbi olimpiák győzteseivel – kell összemérniük tudásukat a magyaroknak. Hanem az olyan gasztronómiai nagyhatalmakkal, mint az olaszok és a franciák, valamint a feltörekvő, új ízeikkel világhódító távol-keleti ínyesmesterekkel. Doppingnak elég a tudat, hogy húsz évvel ezelőtt éppen itt nyertek utoljára a magyarok szakácsolimpiát…
Amikor az étteremben dolgozik, és az étlapon kivül rendelhető, a séf napi ajánlatát kérő vendégeknek főz, tulajdonképpen akkor is az olimpiára készül. De csapatban dolgozni, és ételekkel versenyezni nem egyenlő azzal, hogy egymás mellett aprítják a hagymát a legények. Olyan összehangolt együttes munkára van szükség, amelyben szemvillanásból értik egymást a kollégák – a magyaros temperamentumú problémamegoldást a nemzetközi zsűri pontlevonással honorálja. Az olimpiai verseny a’la carte rendszerben zajlik, és nem tudni, hogy egyszerre hány vendégnek, és mikor szottyan kedve arra, hogy megkóstolja a magyar csapat ételeit.

A sikeres nyugat-európai szakácsválogatottak már régen „kifőzték” a felkészülés leghatékonyabb módját: az olimpia előtt fél évvel egy konyha-laboratóriumba vonulnak a kerettagok, és az az egyetlen dolguk, hogy ételeket kreáljanak, fejben és a tűzhely mellett is. Nálunk ez másképpen van: a nemzeti válogatott havonta egyszer-kétszer tréningezik. Több szakember gondolja úgy, hogy csupán a versenytapasztalatok hiánya az oka annak, hogy a magyarok már két évtizede nem kapták meg az aranyérmet. Véleményüket a külföldi zsűritagokéra alapozzák, akik legutóbb Luxemburgban csodálkoztak, hogy ilyen kevés gyakorlással is ezüstérmet szereztek a magyarok.
Ebből okulva a válogatott három tagja, akik ennél többre vágynak (Mógor Attila és a balatonkenesei Marina Port konyháját vezető Rupech László,valamint a Szent György fogadóban konyhafőnök Adamek Balázs) egy éve közösen főznek a Qui cosi nevű gasztronómiai társaságban. Exkluzív, 25-35 személyes borvacsorákat prezentálnak igényes vendégeknek. A nyolcfogásos menüsor sok alapanyagát külföldről hozatják. Mást ne említsünk,egy előétel például ilyen: zsályás fácánpástétom pácolt fürjtojással, kecskesajt habbal, sütőtök szirmocskákkal.

Akik Mógor Attila kezéből, vagyis főztjéből esznek, főként a nemes alapanyagok egyszerű, eredeti ízeit értékelik. A tányéron minden az, ahogyan hívják, és aminek látszik. Szívesen készít különlegességeket is szürkemarhából, szarvasgombából, nyelvhalból, és az étlap választékával igazodik az aktuális szezon gyümölcs-zöldség kínálatához.
Az év eleje nem bővelkedik friss alapanyagokban, ezért az éttermi szakács is azzal főz, mint az otthoni: ami éppen kinálkozik a piacon.
Olimpikon receptek
Az olimpiai felkészülés része az a sütőtök is, ami úgy rímel a nyári rokonnal, hogy friss kaporból készült szószban tálalja. Mógor Attila azt mondja, elkészítéséhez amatörök is bátran hozzáláthatnak, mert nem bonyolult étel az, ami előbb született meg, mint a neve. Addig is hívjuk sütőtök főzeléknek.











Csirkeaprólékból elkészítjük az alaplevet, valamint friss kaporból a vajjal, tejszínnel, tejföllel sűrített mártást. A megsütött tökből mogyoróvájóval kis gömböket kaparunk ki, adagonként nyolcat számolhatunk. (Ha nincs ilyen konyhai segédeszközünk, és a fagylaltos kanalat túl nagynak találjuk, akkor kis kockákat vágunk.) Ezután ledaráljuk az alapléből kimentett csirkehús darabkákat, a masszát sóval, borssal, tojásfehérjével, egy kevés bazsalikommal ízesítjük – hogy ne vigye el a kapor frissességét -, és az ebből készült galuskákat kifőzzük egy fazék vízben. Ez lesz a kapormártásba ültetett sütőtök golyócskák mellett az étel feltétje, betétje és dísze is egyben.
Ezután a séf desszertként aszalt szilva felfújtat ajánl rosé habbal, de megfelel a célnak minden aszalt gyümölcs, ezeknek szintén most van a szezonja. Ehhez a mag nélküli szilvadarabkákat szilvalekvárral felfőzi, majd belekeveri egy piskótatészta nyers masszájába. Olvasztott vajat tesz hozzá, majd egy vajjal megkent, és édes morzsával (morzsára tört édes keksz) megszórt tortaformában – kuglófsütő vagy muffin is jó -160 fokos sütőben bő félóra alatt megsüti. A rosé hab egyszerűbb, mint gondolnánk: habszifonba egy rész rosé bort és egy rész tejszínt teszünk, utána becsavarjuk a patront. Akinek még ez sem elég, az gyömbérlekvárt kínálhat a desszerthez. Vagy boltban kaphatót, vagy saját kreálmányát : a cukorszirupba friss gyömbért kell reszelni, és máris azt lehet mondani, új dimenzióba kerültek az ízek.

zöldhasú
Hirdetés