Úgy tűnik, nem tekintik közérdeklődésre számot tartónak a hírt.
Kedden délután negyed 5 után jelent meg az online sajtóban a hír, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antalt korrupció miatt szankciós listára tette az amerikai pénzügyminisztérium külföldi vagyonellenőrzési hivatala. Ugyanebben az időben az Egyesült Államok budapesti nagykövete, David Pressman sajtótájékoztatón jelentette be az intézkedést.
„A nemzeti hírügynökség” szlogennel működő MTI a cikkünk publikálásáig (este fél 7 után) nem adott hírt a Rogán Antal elleni intézkedésről, mindössze Gulyás Gergely és Szijjártó Péter reakcióit közölték, amelyben a miniszterek az amerikai nagykövet személyes bosszújának minősítették a történteket. Ezekből a beszámolóból nem derül ki az intézkedés háttere, és a „korrupció” szó sem szerepel bennük.
A médiatörvény külön szabályozza a közszolgálati médiaszolgáltató hírügynökségi feladatait, azaz az MTI működését: ezek közt szerepel, hogy „a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat”, illetve „biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez”.
Ezek alapján az adófizetők által fenntartott nemzeti hírügynökség nem tartja ilyen hírnek azt, hogy az Egyesült Államok kormányzati szerve korrupciós indokkal korlátozó intézkedést hoz egy vezető magyar kormánytag ellen.
2011-ben törvénymódosítással ingyenessé tették az MTI hírszolgáltatását, emiatt megszűnt a kereslet az állami hírügynökségnek érdemi konkurenciát jelentő Független Hírügynökség szolgáltatása iránt, és a cég befejezte tevékenységét.