Egy nemzetközi kutatás arra figyelmeztet, hogy a világon ötből két növényfaj eltűnőben van a környezetpusztítás miatt.
A WWF nemrég mutatta be az idei Élő Bolygó jelentését: ebben arra hívják fel a figyelmet, hogy az 1970 és 2016 között megfigyelt emlősök, madarak, kétéltűek, hüllők és halak populációi átlagosan 68 százalékkal zsugorodtak. A növények sincsenek azonban sokkal jobb helyzetben.
„Növények és gombák nélkül nem élnénk túl” – szögezte le a Guardian hasábjain Alexandre Antonelli, a Kew-i királyi botanikus kert munkatársa, a kutatás egyik vezetője. A kutatásban 42 ország több mint 200 tudósa vett részt.
A tudósok a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szereplő, kihalás közelében lévő fajokat vizsgálták meg és a mesterséges intelligenciát is segítségül hívták a kevésbé ismert területen lévő növények felderítéséhez.
A kutatók arra hívják fel a figyelmet:
versenyt futnak az idővel, hogy azelőtt felfedezzenek új növényfajokat, hogy azok kihalnának.
Az új fajok pedig azért különösen fontosak, mert elengedhetetlen szerepet töltenek be az élelmezésben, a gyógyászatban és a bioüzemanyagok terén is.
Csak 2019-ben több mint 4000 új növény- és gombafajt fedeztek fel – ezek között van olyan, a spenóttal rokon faj is, amelyik például rendkívül ellenálló és olyanokat is, amik hatásos gyulladáscsökkentő tulajdonsággal rendelkeznek vagy éppen gyógyítják a maláriát – így azért aggódnak a kutatók, hogy a mértéktelen környezetpusztítás miatt kipusztulnak olyan növények, amelyek akár a koronavírusra, akár más, világjárványokra gyógyírt jelenthetnének a jövőben.
Egy 2016-os nagyszabású kutatás még „csak” minden ötödik növényfaj eltűnését jósolta meg, a mostani szerint azonban jóval nagyobb lehet a baj. Az okok elsősorban a környezetpusztítás, a természetes élőhelyek mezőgazdasági hasznosítása, a vadon termő növények túlzott betakarítása, az invazív fajok megjelenése, a szennyezés – és leginkább a klímaváltozás.
A jelentés ugyanakkor arra is rávilágított, hogy az ismert növényfajok közül meglepően kevésre támaszkodik az élelmezés, ami még sérülékenyebbé teszi az élelmezésbiztonságot. A jó hír azonban az, hogy még van 7000 növény, ami ehető és ezek közül több is olyan, ami vélhetően fel tudja venni a kesztyűt a klímaváltozás hatásaival szemben.
Simon Anita: A hulladék értékes tud lenni, érdemes ezt kihasználni
Új mentalitásra van szükség a hazai hulladékgazdálkodási piacon, amelyet alaposan megrostál majd az elkövetkező egy-két év, véli az Alteo szakértője. Vélemény.
WWF: Az életmódunkat is meg kell változtatni, hogy megakadályozzuk fajok kihalását
Gabona nélkül maradhat a világ nagy része, ha beüt a klímaváltozás
„Magyarország egy süllyedő hajó, de ez a kedvenc hajóm a világon”
Milyen egy fiatal leszbikus nő élete 2024-ben Magyarországon: a szégyenről, a gyerekvállalás kínzó vágyáról, a rejtőzködésről, a propaganda és a gyűlöletbeszéd hatásairól és azokról a szerelmes pillanatokról szól Kupihár Rebeka A heterók istenéhez című verseskötete, amik miatt mégis megéri. Interjú.