"Nincs szándékunk felmondani egyetlen megállapodást sem, főként gazdasági területen. A szavazást követően az utolsó betűig eleget teszünk az azokban foglaltaknak" - jelentette ki csütörtökön Jigal Palmor izraeli külügyi szóvivő. Megismételte ugyanakkor, hogy a palesztinok a kérelemmel "nyíltan megsértik vállalt kötelezettségeiket, miszerint az Izraellel fennálló konfliktust tárgyalásokkal és nem egyoldalú lépésekkel kell rendezni".

Egy másik, magát megnevezni nem kívánó izraeli kormányzati nyilatkozó azt hangoztatta, hogy Izraelnek le kellene mondania a Palesztin Hatóságnak járó vám- és adóbevételek zárlatáról. Ezt a megtorlási módszert az izraeli vezetők többször alkalmazták már megtorlásul a palesztinok lépéseire.

Hozzátette ugyanakkor, hogy Izrael megtarthatná ezeknek a bevételeknek egy részét, hogy abból fedezze a Palesztin Hatóság által felhalmozott adósságot. Ezt Izrael eddig nem tette. A palesztinok mintegy 140 millió euróval tartoznak az izraeli elektromos műveknek, továbbá Izrael csökkentheti a palesztinoknak átadott víz mennyiségét, ami jelenleg meghaladja a megállapodásokban szereplő mennyiséget.

További lehetséges retorzió lehet, hogy csökkentik az Izraelben vagy Ciszjordániában dolgozó palesztinoknak adandó munkavállalási engedélyek számát. Ezenfelül korlátozhatják a palesztin vezetők utazási engedélyét Ciszjordániában. Nincs szó ugyanakkor a ciszjordániai zsidó teleptömbök annektálásáról, ahogy azt szélsőjobboldali képviselők szeretnék - mondta a kormányzati tisztviselő.

Mahmúd Abbász palesztin elnök csütörtök este, közép-európai idő szerint 21 órakor nyújtja be szavazásra az ENSZ Közgyűlésében a határozattervezetet, amely megfigyelő entitásról nem tag megfigyelő állam szintjére emelné Palesztina státusát.