Egy friss jelentés szerint ugyan a gyilkosság áldozatai között több a férfi, a nőkre és a lányokra még mindig aránytalanul nagyobb veszély leselkedik az otthonukban.
2035-ig évente 300 milliárd dollárt költenének a világ országai a klímafinanszírozásra. Szakértők szerint az ideális vállalás az évi 1000 milliárd dollár lett volna.
Kormányközi üzengetés, diplomáciai konfliktusok és rengeteg, fosszilis energiahordozó eladásában érdekelt üzletelő nehezítette a november 22-én záruló ENSZ klímacsúcsot.
Mivel Oroszország az agresszor, az észak-koreai katonák bevetése akkor is jogsértő, ha védelmi megállapodásra hivatkozva Kurszknál teszik ezt – mondta a HVG-nek Csapó Zsuzsanna nemzetközi jogász.
A világszervezet éhínségtől tart.
A dél-libanoni Maárake településnél lőttek rájuk.
Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót kettős mércével vádolta meg a klímatalálkozó házigazdája.
Hídszerepet próbál betölteni a fejlett és a fejlődő világ között a 2024. novemberi éghajlat-csúcstalálkozónak otthont adó Azerbajdzsán. A fő kapocs a finanszírozási rendszer lenne.
A nemzetközi szervezet által kiadott jelentés magasnak tekinti a civil áldozatok arányát, amit a nemzetközi jog megsértésének tekint. Az is rontja a helyzetet, hogy a Hamász előszeretettel telepít katonai infrastruktúrát civil létesítményekbe.
Hiába a két évvel ezelőtti nagy elhatározás, úgy tűnik, az ENSZ idei biodiverzitás konferenciájára elfogyott a természetes élőhelyek megőrzésének lendülete. Pedig minden korábbinál nagyobb veszélyben van a biodiverzitás. A kolumbiai Caliban tartott COP16-nak így is lettek eredményei: nagyobb beleszólást kapnak az őslakos népek a környezetvédelmi döntésekbe, és a gyógyszercégek is fizethetnek majd a természetből vett genetikai információkért.
Ezzel a lépéssel a más országok jelentette nukleáris fenyegetésre akarnak válaszolni.
Az aláírók szerint ez lenne a hatékony megoldás a gázai konfliktus lezárásához.