Zentai Péter: Egészen eddig a pillanatig 91 bank helyzetének hivatalos feltárását jelezte az Európai Bankhatóság. Hirtelen most már csak 90-ről beszélnek. Ez hogy lehet?

Neil MacKinnon: Ki tudja, szerintem péntek estig még további vizsgált intézmények kivonulása is megtörténhet. Egyébként konkrétan egyelőre az történt, hogy a német közszféra bankja, a Helaba hirtelen kijelentkezett a vizsgálati körből. Egy komoly, a német szövetségi állam által közvetetten ellenőrzött német pénzintézet tehát ezzel vagy azt ismerte el, hogy nem állta ki a próbát, vagy azt – és ez a Helaba hivatalos magyarázata –, hogy komolytalannak tartja az unió legfőbb bankfelügyeletének vizsgálatát. Bármelyik verzió az igaz, drámai fejleményről van szó.

Z. P.: Ha jól tudom, a németek – mind a pénzintézetek, mind a politika irányítói – egyaránt ellenzik a mostani teszteredmények nyilvánosságra hozatalt. Mivel magyarázza a németek általános kétkedését?

N. M.: Egyrészt azzal, hogy Európa legjobb bőrben lévő országa, Németország nem akarja nagydobra verni, hogy állami, pontosabban tartományi kézben lévő bankjai – a Helabán kívül szinte minden landesbank – nem felelnek meg tőkésítésben, tartalékképzésben az elvárásoknak, és csak az adófizetői pénzek beléjük fecskendezésével tudják őket életben tartani. Másrészt az időzítés! A németek szerint a jelenleginél szerencsétlenebb időpontot még keresve is nehéz találni ennyire lényegesnek beharangozott eredmények publikálására.

AP

Z. P.: A mostani időpontról már hónapokkal ezelőtt döntöttek. Ki látta akkor, hogy épp e hétvégére egyszerre csúcsosodik ki a különböző, főként mediterrán országok adóssághegyeivel kapcsolatos válság? Ezért igazán nem ildomos felelőssé tenni az Európai Bankhatóságot.

N. M.: Igaz, a baj tényleg nem az időzítéssel van. A politikusok szempontjából persze érthető, hogy aggódnak a káosz súlyosbodása miatt, tompítani akarják a potenciális feszültségeket, a rossz hírek bejelentését inkább későbbre tolnák ki. Vélhetőleg ők sem tudják, mikorra, de hát most minden mindenütt az időhúzásról szól. Köztünk szólva: a csodavárásról. Csakhogy a piac nem hisz a csodákban, itt és most a stressztesztek kapcsán pedig a jó hírt fogja majd fel a piac a rossz hírnek. Minden előjel szerint az eredmények alapján – egy-két kivételtől eltekintve – az EBA jó bizonyítványt állít ki majdnem minden átvizsgált banknak.

Z. P.: Feltételezi, hogy a pozitív eredményeknek nem hisznek majd a befektetők? De mi van, ha tényleg jó állapotban vannak a nagy európai bankok, legalábbis jobban, mint azt sokan feltételezik? Csak azért állítson ki rossz bizonyítványt a felügyelet, mert ez a piaci várakozás? Egyébként azt sem értem, miért jobb a rossz hír, mint a jó hír.

N. M.: A bizalmatlanságot a tavalyi fiaskó okozza. Az európai pénzintézetek felett ellenőri szerepet játszó hatóságok simán átengedték a teszten egyebek között a Bank of Irelandet és egy másik ír pénzintézetet, az Allied Irish Bankot. Aztán mindkettő néhány héttel később csődöt jelentett. Ez tragikomédia volt. És most következik a második felvonás – szerintem.

Az AIB központi épülete

AP

Z. P.: Az EBA ebből nyilván tanult, mondják is a vezetői, hogy most sokkal szigorúbban jártak el, mint tavaly.

N. M.: Gondolja? Akkor ahhoz mit szól, hogy a teszteredményekbe, a banki vagyonok értékelésébe névértékükön számítják be a görög, az olasz, a portugál, a spanyol, az ír államkötvény-állományokat? Konstans, állandó értékűként számolják őket, bizonyosra véve, hogy ezek az országok az adott kötvényeik lejáratakor névértéken visszavásárolnak mindent. A teszt készítői tehát a jelenlegi piaci értéket figyelmen kívül hagyják. Ez rendben is lenne, ha nem lenne olyan helyzetben Görögország, mint amilyenben van: csődhelyzetben. Nincs hozzáértő ember e földön, aki nem tudná, hogy a görög államkötvényeket sosem fogják névértékükön kifizetni. Egyedül az Európai Bankhatóság tetteti magát.

Z. P.: Akkor hát mit várjunk a teszteredmények fogadtatásától? Miként reagál majd a piac, például milyen hatása lesz a fogadtatásnak az EU perifériájára szorult olyan országokra, mint Magyarország? A legnagyobb magyar bank, az OTP eleve rajta van a vizsgálati listán, de – gondolom – minden hétvégi fejlemény befolyásolhatja az euró helyzetét, azon keresztül a magyar forint helyzetét is.

N. M.: Azt már beárazta a piac, hogy a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlan módszert is alkalmaz a felügyelet a banki vagyonértékeléseknél. Ezen túlmenően várhatóak negatív vagy pozitív meglepetések. Az általános hangulat eleve labilis a piacokon. Az általam prognosztizált aránylag pozitív összeredmény hétfőre inkább árfolyameséseket fog produkálni a banki részvények terén. Ez még akkor is negatívan érinti, mondjuk, az OTP-t, ha ez a magyar bank történetesen tényleg jó helyzetben van. Minden bank szenvedni fog. Az általános bizalmatlanságot legfeljebb valami nagy jelentőségű bejelentés enyhítheti, például az, hogy az unió csúcsvezetői mégis összeülnek a hétvégén, és bejelentik, hogy általános megegyezés született az államok és a privát hitelezők között a görög csőd közös kezeléséről. Ennek halvány valószínűsége van csupán. Nem várható más, mint az euró további értékvesztése a svájci frankkal, az amerikai dollárral, a japán jennel szemben. Az euró pedig önmagához képest is húzza majd lefelé a forintot és a többi kelet-európai devizát.