A szemkontaktus igen fontos nonverbális közvetítő, és már a néhány hónapos kisbabáknál is működik. De vajon mi a helyzet, ha egy robottal kell szembe nézniük? Finn kutatók megadták a választ.
A korai szocializációban fontos szerepe van a szemkontaktusnak, és már az egészen pici babák is használják ezt a nonverbális (azaz nem szóbeli) jelzést. Valójában már a 2-5 napos csecsemők is tovább figyelnek a közvetlen tekintetű arcokra, mint a tőlük elfordultakra. Körülbelül négy hónapos koruktól kezdődően pedig kezdik megérteni mások rájuk vonatkozó tekintetét. Korábban már sok kutatás vizsgálta a szemkontaktus kialakulását, hatásait, azzal viszont még nem igen foglalkoztak, hogy mi a helyzet, ha a kicsik egy robottal néznek szembe. E kérdés vizsgálata amúgy nem öncélú, hiszen nemsokára talán nem számít majd ritkaságnak, ha humanoid robotokat használnak a gyermekgondozásban.
A Tampere Egyetem kutatói arra már bizonyítékokat találtak, hogy a felnőtt emberek szemkontaktusa egy humanoid robottal hasonló volt ahhoz, mintha másik emberre néznének, viszont érdekelte őket, hogy mi a helyzet a csecsemők esetében, akik nem rendelkeznek korábbi tudással.
Kísérletükbe 114 (6–8 hónapos) kisbabát vontak be. A piciket három különböző ingernek tették ki: egy embernek, egy humanoid robotnak és – kontrollingerként – egy tárgynak, ebben az esetben egy vázának. Valamennyi modellt megmutatták a csecsemőknek, vagy közvetlenül rájuk néztek, vagy elfordították a tekintetüket. Kiderült, hogy a babák hasonlóan reagáltak az emberi tekintetre, mint a robot szemére, azaz felfogják a tekintet társadalmi jelentőségét, bár azt nem tudják, hogy az egyik „igazi”, a másik viszont a gépé.
A kutatók a Biological Psychology folyóiratban tették közzé az eredményeiket. Arra is utaltak, hogy további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy felmérjék a csecsemők és a robottechnológia interakciójának hosszú távú hatásait.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.