Bejön-e Magyar Péter húzása: lesz idén parlamenti választás, vagy csak 2026-ban, esetleg még később?

Régen nem előzte meg ekkora várakozás a soron következő parlamenti választást, hiszen régen nem előzte meg senki népszerűségben a Fideszt, ahogy most teszi a Tisza Párt. A következő időszak emiatt egyre turbulensebb kampányüzemmódot ígér. Kérdés, hogy ez meddig tart majd: csak 3-4 hónapig, még 15-16 hónapig vagy akár tovább is, hiszen lehet, hogy még idén lesz a következő (előrehozott) választás Magyarországon, az is, hogy csak jövő tavasszal, ahogy eredetileg is lenne, vagy akár még később. 

Mindhárom opció mellett vannak érvek és ellenérvek, mindegyiknek vannak előnyei és veszélyei – mind a regnáló hatalom, vagyis a Fidesz és Orbán Viktor számára, mind a jelenlegi egyetlen ütőképes kihívójuk, Magyar Péter és a Tisza Párt számára, valamint a mostanság partvonalra szorult korábbi ellenzék számára is.

Mindenekelőtt a jog, a hatályos törvények szabják meg, mi és mikor történik, így a helyzet az, hogy 

jelen állás szerint 2026 tavaszán választunk, bár tény, hogy minden feltétel adott ahhoz, hogy Magyarországon akkor legyen parlamenti választás, amikor Orbán Viktor akarja. 

Magyar Péter már szinte biztosra veszi, hogy lesz előrehozott választás, méghozzá “reálisan április második felében”, így január 6-tól kampányüzemmódra állnak át, hogy “minden feltétel összeálljon a választás megnyeréséhez”, például felgyorsítják a 106 egyéni képviselőjelöltjük kiválasztását és a kormányprogram írását.

Mi pedig elemzésünkben minden lehetséges opciót és azok jogi-politikai valószínűségét is megvizsgáljuk. Kezdve azzal, lehetséges-e egy előrehozott választás idén, folytatva azzal az opcióval, hogy nem borul a papírforma, és 2026 tavaszán választunk, végül megnézzük azt is, valamilyen indokkal elhalaszthatják-e a voksolást 2026 utánra.  

Előrehozott választás: megalapozott gyanú?

Arról, hogy nem menetrend szerint 2026 tavaszán lehet a választás, már decemberben megindult a találgatás, abból kiindulva, hogy a Fidesznek érdeke lehet egy előrehozott választás. Hogy miért? Mert hónapról hónapra egyértelműbb, hogy Magyar Péter vezetésével a Tisza Párt nemcsak egy új ellenzéki erőként bukkant fel, megkavarva kissé az állóvizet, némi átrendeződést hozva az ellenzéki oldalon, hanem gyors menetben felzárkózott a 15 éve megközelíthetetlen Fidesz mellé, és egymaga is a NER komoly politikai kihívójává vált, lényegében kétpártrendszerré alakítva a mezőnyt. 

Ugyan a kormányinfókon Gulyás Gergely, és a karácsonyi kormányinfón maga Orbán Viktor is azzal ütötte el a Tisza párt erősödését jelző felmérésekre vonatkozó kérdéseket, hogy júniusban, az összevont önkormányzati és EP-választáson listán a Fidesz–KDNP 45, a Tisza Párt pedig csak 30 százalékot szerzett, így egyáltalán nem aggódnak, a valóságban ez biztosan nincs így. Ezt nemcsak a Magyar Péter elleni politikai akciók, lejáratási kísérletek mutatják, hanem az is, hogy a még valóban a Fidesznek kedvező június 9-i eredmény óta a Tisza kanyarban előzött. 

Már ott tartunk, hogy a Medián novemberi mérése szerint a Tisza 11 százalékkal előzi meg a Fideszt, de egy Magyar Péter vezette lista jelenleg jó eséllyel abszolút többséget szerezne egy előrehozott választáson. Ennek ellenére – némi osztogatás, hangulatjavító intézkedések és választásjogi bűvészkedés mellett – egy előrehozott választással a Fidesz megállíthatná saját további népszerűségvesztését, valamint kapkodásra és talán hibázásra kényszeríthetné az egyéni képviselőjelöltjeit még castingoló Tiszát, így pedig a kormánypárt, ha a kétharmadot el is veszítené, többséget még szerezhetne. 

Az a feltételezés, miszerint a Fidesz előrehozott választásra készülhet, csak erősebb lett azután, hogy a Vox populi választási kalauz kiszúrta: a 2025-ös költségvetésben már elkülönítettek és idén elköltenének 8,4 milliárd forintot “a 2026-os választás előkészítésére”, például a választási nyomtatványok, szavazólapok, levélszavazós csomagok előállítására, informatikai felkészülésre és a választási irodák felkészítésére. Ez meglepő, mert az ilyen költségeket rendszerint az adott választási évre vonatkozó központi büdzsében szerepeltetik, ez esetben tehát a 2026-osban lenne a helye. 

Mindkét érv logikusnak tűnik, ám ugyanígy az ellenkezője is. Ami az osztogatást illeti: a Fidesz – mint minden kormány – választási ciklusban gondolkozik, ahol a legfontosabb az, a választások idejére arasson olyan sikereket, amelyek meggyőzik a választókat az újrázásról. Erre persze rá lehet segíteni osztogatással, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy legyen mit osztogatni. Márpedig most, a ciklus vége felé a kormány még azzal küzd, hogy valahogy kirángassa a magyarokat a letargiából, a költségvetést pedig helyrerázza; nem nagyon van forrás nemhogy egy 2022-es hasonló pénzszórásra, de a kamatkiadások fedezésére sem. Ebből a szempontból tehát aligha érdeke a pártnak az, hogy már tavasszal az urnákhoz hívja az embereket.

Ami pedig a költségvetési forrást illeti: az említett 8,4 milliárd forint biztosan nem lenne elég egy országgyűlési választás megrendezésére. 2022-ben nagyjából 20 milliárdos tételt jelentett a voksolás, azóta pedig minden költség jelentősen nőtt a papírtól a szerverekig, nem túlzás azt állítani, hogy ennek akár a három-négyszeresére lenne szükség.

Az ellenzék persze nem erre hívja fel a figyelmet. A Kutyapárt elnöke, Kovács Gergely is felhívta a figyelmet a büdzsében szereplő tételre, Magyar Péter pedig újévi beszédében – amit azóta már 2 millióan néztek meg – már tovább ment, és annak fő üzenete, személyesen Orbán Viktornak címezve az előrehozott választások követelése volt. Úgy fogalmazott: “Egy ország mondja, hogy elég. Nincs több időnk, és nem adunk több esélyt. Legyen új választás Magyarországon!” Ezért felszólította a miniszterelnököt: “Hozzák előre a választás napját a lehető legkorábbi időpontra, hogy ne fecséreljen az ország több időt feleslegesen, mert nincs több időnk. Nincs még egy évünk. A magyar embereknek már nincs hova hátrálnia.” 

Míg Magyar Péter fel nem vetette a témát, semmilyen hivatalos magyarázat, kormányzati vagy fideszes reakció nem érkezett az előrehozott választások talányára, ám Magyar újévi beszéde után a Kormányzati Tájékoztatási Központ a 444.hu-nak már határozottan cáfolta a felvetést és azt közölte: “A következő országgyűlési választások 2026-ban lesznek”. Arra pedig, hogy a szokásoktól eltérően miért szerepel az idei költségvetésben pénz a jövő évi választások kiadásaira, azt írták, hogy az a 2026-os választás megfelelő előkészítését szolgálja, és főleg informatikai fejlesztés. Ám ez a magyarázat azonban erősen sántít, mert ahogy a Vox populi és Kovács is jelezte: 

• a kormányzati reakcióban szereplő informatikai fejlesztésekre, “a választási rendszer működtetése” címszóval valóban van utalás a költségvetésben, de a szöveg egy más pontján és más, 5,6 milliárd forintnyi összegben;
• a kormányzati reakcióban meg nem magyarázott, 8,4 milliárdos tétel ezen felül értendő, és a törvény egy más pontján szerepel, mint az “országgyűlési képviselő-választáshoz kapcsolódó működési kiadás”.

A kormányzati cáfolat szerint tehát idén csak a 2026-os választás előkészítése zajlik, nem lesz előre hozott választás. Érdekesség, a kormány korábban “megalapozatlan sajtóhírnek” nevezte, majd mégis létrehozták az új fogyasztóvédelmi hatóságot. Továbbá először “kampányhazugságnak” minősítették, hogy orosz hackerek fértek hozzá a külügy hálózatához, majd kiderült, hogy mégis. De a választási szabályok átírását is cáfolja a kormány, sőt nemrég Orbán Viktor is azt mondta, hogy a választás előtt egy évvel nem ildomos változtatni, ezt eddig is tartották. Ám ez nem igaz: a fővárosi választás szabályait fél évvel a voksolás előtt írták át.