A holland Leideni Egyetem Orvosi Központjának kutatói 24 asztronautát vizsgáltak, akik az amerikai űrhivatal (NASA), az Európai Űrügynökség (ESA), vagy a Japán Űrügynökség (JAXA) kötelékébe tartoztak. Ők 2011 novembere és 2018 júniusa között, különböző időpontokban tartózkodtak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), és összesen 3596 napot töltöttek az űrben.

„Az űrrepülés által okozott gravitációs változások számos testrész működésére vannak hatással, ide értve az agyat is” – mondja Ron Van Oosterhout, a Neurology folyóiratban publikált tanulmány szerzője.

A szakember megjegyzi: a vestibularis rendszernek – gravitáció hiányában – alkalmazkodnia kell ahhoz, hogy az űrben „konfliktus” lehet a várt és a ténylegesen kapott jelek között. Ez a rendszer az egyensúlyra és a testtartásra is hatással van, és az űrbéli tartózkodás első hetében betegséget okozhat – aminek az űrfejfájás is része, az egyik leggyakoribb tünete.

Ron Van Oosterhout megjegyzi: megállapításaik szerint később is előfordulhat a fejfájás az űrbéli tartózkodás során, ami a koponyában megnőtt nyomás számlájára írható.

Az asztronautákkal folytatott kérdőíves vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy azok is jó eséllyel tapasztalhatnak migrént vagy tenziós fejfájást, akik a Földön egyébként nem szoktak – főleg igaz ez, ha több mint 10 napot töltenek az űrben.

A kutatók úgy találták, az űrhajósok 92 százaléka tapasztalt fejfájást az ISS-en, míg földi körülmények között, azt megelőzően csupán 38 százalékuk. A fejfájások 90 százaléka volt tenziós, míg 10 százalék migrénes – összegez az Interesting Engineering.

A jó hír, hogy a fejfájások a Földre történő visszatérés után már nem jelentkeznek, három hónap után már egyetlen korábbi űrhajós sem számolt be ilyen problémákról.

A pontos okok feltárásához, valamint a lehetséges, hatékony terápiák kifejlesztéséhez azonban további kutatásokra van szükség.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.