Az évtized legjelentősebb EU-s űrprojektjére került szignó, akár már 2030-tól hozzáférhetnek az emberek, vállalatok és kormányok az uniós műholdas internethez.
Az Európai Űrügynökség műholdja timelapse videót készített a Föld egy évéről.
Az ExoMars nevű űrszonda infravörös tartományban készített felvételeket a Mars felszínéről, amikor egy ismerős mintázat bukkant fel a képek között.
Régóta a tengerparton heverhet már az Európai Űrügynökség Ariane 5 hordozórakétájának burkolata, azt ugyanis kikezdte a sós tengervíz.
Véget ér az Európai Űrügynökség (ESA) 24 éves Claster-küldetése, mely eredetileg mindössze két évig tartott volna. A műholdak mindegyike befejezi a tudományos megfigyelést, az egyiket pedig irányítottan megsemmisítik.
A JUICE űrszonda 2035-ig tartó küldetésének célja a Jupiter és a bolygó három nagy holdjának, az Európának, a Ganümédesznek és a Callistónak a megfigyelése.
Az első startot 2020-ra tervezték, de többször halasztották.
Ha nem szól közbe az időjárás, 2024. július 10-én végre a magasba emelkedhet Európa új űrrakétája, az Ariane 6. Az Európai Űrügynökségnél izgatottan várják a pillanatot, de a rakéta jövőjére már most árnyék vetül.
Az Európai Űrügynökség szakemberei a 3D nyomtatásban látják az űrkutatás jövőjét, már ami az űrhajósok életterének felépítését és az alkatrészek utánpótlását illeti. A szervezet most egy érdekes kísérlettel rukkolt elő.
Június 27-én és június 29-én is elhalad egy-egy aszteroida a Föld mellett. Előbbi a nagyobb, de jóval nagyobb távolságra kerüli majd el a bolygónkat, mint a két nappal később érkező társa.
Az Európai Űrügynökség egyik tudományos műszere a kínai Csang'o-6 szonda fedélzetén landolt a Holdon, majd háromszorosan túlteljesítette az előzetes elvárásokat.
Az Európai Űrügynökség több olyan felvételt is közreadott, amit a szervezet űrteleszkópja örökített meg egy 24 órás megfigyelés során.