Anomáliák az időjárásban és a politikában, papírforma a fociban – 2024 Krónikája

Április 14. – Özönvíz a sivatagban

Szokatlanul heves esőzések pusztítottak az Arab-félsziget keleti részén, Dubaiban kevesebb mint két nap alatt 142 milliméter – másfél évnyi – csapadék hullott. Az Egyesült Arab Emírségekben 75 éve nem volt ekkora áradás. Az időjárási anomáliák 2024-ben tovább súlyosbodtak. A mekkai nagy zarándoklaton júniusban több mint 1300-an vesztették életüket a hőhullám miatt.

Közép-Európában szeptemberben az évtizedek óta nem látott árvíz városokat és hatalmas területeket öntött el. Szokatlanul erős monszun pusztított Nepálban. Az USA délkeleti partjára lecsapott Helene hurrikán által okozott kár elérte a 110 milliárd dollárt. Novemberben villámárvizek söpörtek végig a kelet-spanyolországi Valencia tartomány több városán. Az év első felében Brazília közel 60 százalékát sújtó szárazságot az ország történetében példátlannak minősítették.

Az idén számtalan hőmérsékleti rekord dőlt meg, a 2024-es várhatóan az eddigi legmelegebb év lesz. Az átlaghőmérséklet emelkedése az ipari forradalom előtti időkhöz képest valószínűleg idén először haladta meg a másfél Celsius-fokot, a 2015-ös párizsi klímacsúcson meghatározott limitet, amelyen felül a felmelegedés már beláthatatlan környezeti katasztrófákkal járhat.

A szervezetlenség és az olajlobbi befolyása jellemezte a novemberben az olajtermelő Azerbajdzsánban tartott klímacsúcsot, ahol a gazdag országok beleegyeztek abba, hogy 2035-re évi 300 milliárd dollárra emelik a szegény országok támogatását a zöldátállásra. Az utóbbiak az összeget nevetségesen kevésnek ítélték.