„Könyörgöm, higgyétek el, hogy igaz!” – jéghideg dühvel örökítette meg a koncentrációs táborokat Lee Miller fotós

„Egyszerűen nem értették meg”

– ezzel indokolta Antony Penrose, az 1977-ben elhunyt modell, fotós, haditudósító, újságíró Lee Miller fia, hogy eddig miért nem készült játékfilm az édesanyja életéről. Bár a padlásán egész doboznyi forgatókönyv porosodott, Penrose nem érezte úgy, hogy azok hitelesen adnák vissza az anyja sokszínű életét. Kate Winslet Oscar-díjas színésznő, producer azonban meggyőzte arról, hogy érti Lee Millert, és meg tudja jeleníteni a filmvásznon. A főszereplésével készült Lee című film november közepétől látható a magyar mozikban.

A film arra az időszakra helyezi a hangsúlyt Lee Miller életéből, amikor modell- és divatfotós-karrierjét követően haditudósítóként dolgozott a második világháborúban az európai hadszíntéren. A film végigjárja Miller útját a normandiai partraszállástól a katonai kórházakon, a kollaboráns francia nők megszégyenítésén, a dachaui és buchenwaldi koncentrációs táborok felszabadításán át egészen Hitler müncheni lakásáig. Ahogy ebből is látszik, a főszereplő-producer Winsletet és az általa kiválasztott, rendezőként elsőfilmes Ellen Kuras neves operatőrt a haditudósító Miller érdekelte, akit a színésznő elmondása szerint mint „igazságkeresőt és igazmondót” akartak megjeleníteni, aki nélkül kevesebbet tudna a világ a háború kegyetlenségéről, a holokauszt valóságáról. Filmjük része annak a folyamatnak, amelynek során a fotósként már-már elfeledett Miller kerül előtérbe a modell és múzsa Miller helyett.

Ennek a kalandos utat bejárt nőnek ugyanis több életre elegendő hivatása, karrierje, és sajnálatos módon több életre is sok titka és traumája volt. A film nem tér ki arra, hogy Millert gyerekkorától egészen felnőtté válásáig meztelenül fotózta az apja. A mérnökként dolgozó Theodore Miller amatőr fotós volt, és rendszeresen, adott esetben más meztelen modellek társaságában örökítette meg a lányát. A képeket a Lee Millerről szóló, 2020-as dokumentumfilmben (Capturing Lee Miller) „nagyon is kétes értékűnek” nevezte Marion Hume, az ausztrál Vogue korábbi főszerkesztője, a Lee egyik forgatókönyvírója.