A tanulmányt a St. Louisban működő Washingtoni Orvosi Egyetem kutatói készítették. A kutatók az amerikai veteránügyi minisztérium által kezelt adatbázisban szereplő, személyazonosításra alkalmatlanná tett orvosi dokumentációkat elemezték. A vizsgálatban az Egyesült Államokban február 1. és június 17. között Covid-19 miatt kórházba került 3641 páciens adatait, továbbá 2017. január 1. és 2019. december 31. között influenza miatt kórházi ápolásra szoruló 12 676 beteg adatait elemezték. A tanulmányban szereplő betegek átlagos életkora akár Covid-19-ben, akár influenzában szenvedtek, 69 év volt.

A Covid-19 vagy influenza miatt kórházi kezelésre szorulók közül a koronavírusos betegek esetében ötször nagyobb volt a halálozás kockázata, mint az influenzásoknál.

A 12 676 influenzás páciens közül 674, 5,3 százalék hunyt el, míg a 3641 koronavírusos beteg közül 676, 18,5 százalék hunyt el 

– állapította meg a The BMJ tudományos folyóiratban kedden publikált tanulmány. A koronavírusos betegeknek átlagosan négyszer nagyobb valószínűséggel kellett valamilyen lélegzéstámogató kezelést kapniuk, és csaknem 2,5-szer volt nagyobb a valószínűsége annak, hogy intenzív osztályra kerültek. A Covid-19-ben szenvedők gyakrabban szorultak hosszabb kórházi ellátásra, mint az influenzások, átlagosan három nappal töltöttek többet kórházban.

A tanulmány egyik legmeglepőbb eredményeként a kutatók azt is megállapították, hogy az influenzásokhoz képest a Covid-19-ben szenvedő pácienseknél megemelkedett a kockázata a cukorbetegség kialakulásának: száz ember esetében kilenccel több koronavírusosnál állapították meg ezt a szövődményt.

Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a Covid-19-ben szenvedők közül a 75 éves és annál idősebb, krónikus vesebetegségben vagy demenciában szenvedő pácienseknél, és az orvosi értelemben elhízott, vagy cukor- vagy vesebeteg afroamerikai pácienseknél volt a legnagyobb a halálozás kockázata.

A kutatók azt is megállapították, hogy az influenzával összehasonlítva a Covid-19 következtében megnövekedett az akut vesekárosodás és súlyos szeptikus sokk kialakulásának veszélye, a kórházban ápolt páciensek közül 100 betegenként átlagosan mindkét szövődmény hattal több koronavírusos betegnél jelentkezett az influenzával kezelt betegekhez képest. Az influenzával kezeltekhez képest a Covid-19-ben szenvedőket több gyógyszerrel kellett kezelni a súlyosan alacsony vérnyomásuk miatt: a tanulmány szerint 100 páciensenként 11,5-tel több koronavírusos betegnek kellett több gyógyszert kapnia.

„Hívhatjuk a koronavírust légúti vírusnak, de ha megnézzük a hozzá kapcsolódó klinikai következményeket, jelentős károsodást okozhat az agyban, a májban, a szívben, a vesében és a véralvadási rendszerekben. Ez egy pusztító vírus” – mondta Ziyad Al-Aly, a Washingtoni Orvosi Egyetem adjunktusa, a tanulmány vezető szerzője. A tudós arra is felhívta a figyelmet: elképzelhető, hogy a Covid-19-en túljutott pácienseknél egy vagy öt év múlva olyan komplikációk is jelentkezhetnek, amelyeket nem vettek figyelembe. Mint mondta, tudnak olyan páciensekről, akik a Covid-19-ből nem tudtak teljesen felépülni, továbbra is rosszullétre vagy szokatlan fáradtságra, esetleg étvágyuk megváltozására panaszkodnak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.