A hírügynökség és a NORC Közpolitikai Kutatóközpont közös felmérése arról tanúskodik, hogy az amerikaiak olyan űrkutatási programot támogatnak, amely az aszteroidák tulajdonságait, becsapódásuk következményeit, az űrkutatáshoz szükséges robotok alkalmazását és általában a tudományos kutatást állítja a középpontba.

A megkérdezettek kétharmada számára nagyon vagy különlegesen fontos az aszteroidák és az üstökösök figyelemmel kísérése. (A Bennu nevű, Földre jelenlegi legveszélyesebbnek ítélt aszteroidát jelenleg éppen 680 méteres közelségből vizsgálgatja egy űrszonda.) Hatvan százalékuk a Földről és a Naprendszerről meglévő ismeretek bővítését szolgáló kutatásokat tartja fontosnak, a megkérdezetteknek mintegy fele pedig a világűrbe felbocsátandó robotok kutatását előbbre valónak ítéli, mint újabb asztronauták küldését a világűrbe. A megkérdezetteknek csupán negyven százaléka tartja hasonlóképpen fontosnak a nemzetközi űrállomás további finanszírozását.

[Kipróbálták a tudósok, mi történne, ha egy aszteroida becsapódna a Földbe]

A felmérés résztvevőinek 34 százaléka tartja fontosnak a más planétákon lehetséges élet kutatását, 27 százalékuk támogatja űrhajósok Marsra küldését, és csupán 23 százalékuk ért egyet egy újbóli holdra szállással.

Megkérdezték a kutatásban részt vevőket arról is, hogy vajon mit tartanának fontosabbnak: az utazást a Marsra, vagy az ismételt holdra szállást. A vörös bolygóra küldendő expedíciót a válaszolók 37 százaléka részesítette előnyben, míg 18 százalékuk a Hold-utazást preferálná. A megkérdezettek 43 százaléka szerint azonban egyik expedíció sem fontos. Érdekesség, hogy a 45 éven aluliak számára volt fontos a Mars-expedíció, míg az ennél idősebbek sem a Mars-, sem a Hold-expedíciót nem tartják különösebben fontosnak.

A közvélemény-kutatást egy hónappal az Apollo-11 holdra szállásának 50. évfordulója előtt hozták nyilvánosságra. Neil Armstrong és Buzz Aldrin 1969. július 20-án lépett elsőként a Holdra. Azóta az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 12 asztronautája járta meg a Holdat. Donald Trump amerikai elnök még 2017-ben jelentette be, hogy már első ciklusában el szeretné érni, hogy újból amerikai űrhajós lépjen a Holdra. A NASA ezt a felvetést lényegében komolytalannak bélyegezve lesöpörte. Az amerikai kormányzat most azt szorgalmazza, hogy 2028-ig induljanak űrhajósok a Holdra. Donald Trump egyébként korábban viccelődött azzal, hogy 2024-ben már a Marsra küldene embereket, miközben a NASA ezt is csak leghamarabb 2028-ban tervezi. Utóbbi, marsi célt állította maga elé Elon Musk, a SpaceX alapítója is.

Ha érdeklik az űrutazással kapcsolatos hírek, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.