A NASA friss kutatási eredménye szerint másként teljesítenek az asztronauták a Földön és az űrben. Utóbbi azért probléma, mert negatív hatása lehet a hosszú távú űrutazásra is.
A Hold-programon dolgozó szakemberek szerint az égitest kolonizálását nemcsak az űrkutatás vagy a technológia, hanem az építészet, a biológia, az orvostudomány és a jog szempontjából is át kell gondolni.
A brit Leicesteri Egyetem cége, a Perpetual Atomics kezdte el annak a rendszernek a fejlesztését, ami a jövőben atomenergia segítségével termelne áramot és hőt a világűrben.
A Space Perspective nevű amerikai cég 2025-ben vinne először embert 30 kilométer magasra, 2026-ban pedig a kereskedelmi utazást is beindítaná.
Sikeres volt az indítás, kezdetét vette az ötnapos Polaris Dawn-misszió, melynek keretein belül olyan messzire jut négy ember az űrben, mint az Apollo-program 1972-es lezárása óta senki.
Amerikai kutatók szerint a jövőben a nukleáris órákra támaszkodva lehet pontosan megmondani, egy űrhajónak mi a pozíciója a világűrben.
80 négyzetméteres napvitorla az űrben – ez a NASA egyik legújabb kísérlete, de a cél nem az, hogy árnyékot vessen a Földre. Az amerikai űrügynökség még áprilisban indította el az Advanced Composite Solar Sail System (ACS3) nevű küldetését, melynek célja, hogy tesztelje az űrutazás egy új, lehetséges formáját.
Négy ember öt napra elindul az űrbe, hogy egy űrhajóval Föld körüli pályára álljon, és megejtsen egy űrsétát. Egyikük sem képzett asztronauta. A Polaris Dawn-küldetés <strong>két halasztást követően leghamarabb augusztus 30-án indulhat. </strong>Veszély az indítás után is lesz bőven, de a kockázat megéri: a misszió számos kérdést válaszolhat meg, melyeket a jövőbeni űrutazások során lehet hasznosítani.
Charles Buhler egy céget is alapított, miután úgy látja, már csak idő kérdése, hogy az űrrakéták üzemanyag nélkül is el tudjanak jutni a világűrig.
Nem lép idén magyar a Nemzetközi Űrállomásra: elhalasztották Kapu Tiborék misszióját.
Ausztrál kutatók szerint több oka is van annak, hogy a Nemzetközi Űrállomáson lévők kevésbé élvezik az étkezéseket.
Minden 3D-nyomtatónál gyorsabb lehet az amerikai UC Berkeley mérnökeinek fejlesztése – állítják a szakemberek. A SpaceCAL nevű szerkezetnek az űrutazások során lehet majd nagy hasznát venni.