80 négyzetméteres napvitorla az űrben – ez a NASA egyik legújabb kísérlete, de a cél nem az, hogy árnyékot vessen a Földre. Az amerikai űrügynökség még áprilisban indította el az Advanced Composite Solar Sail System (ACS3) nevű küldetését, melynek célja, hogy tesztelje az űrutazás egy új, lehetséges formáját.
Az indítás után pár hónappal az ACS3 problémákba ütközött: az aprócska, mikrohullámű sütő méretű műhold nem tudta kibontani a vitorláit, mert a fedélzeti rendszer a vártnál nagyobb áramerősséget észlelt az egyik motornál, megakasztva a folyamatot.
Szerencsére a probléma nem bizonyult végzetesnek: második nekifutásra már sikerült teljesen kinyitni a 80 négyzetméteres napvitorla-rendszert. Ennek köszönhetően megkezdődhetnek a manőverezési és egyéb tesztek, nagyjából kétszer magasabb pályán, mint a Nemzetközi Űrállomás (ISS) kering a Föld körül – írja a Gizmodo.
A vitorláknak kellően nagynak kell lenniük ahhoz, hogy a segítségükkel elég tolóerőt lehessen generálni – de az is fontos, hogy kellően magasan legyen az atmoszférikus ellenállás leküzdéséhez. Ez indokolja az ISS-nél is magasabb pályát.
A teljesen kibontott vitorlákkal bizonyos körülmények között már a Földről is megfigyelhető az ACS3, de mivel négy kamera is van a fedélzetén, a kibontásról panorámafotó is készült. Ezt szerdán publikálja majd a NASA.
Az elkövetkező hetek a manőverezési képességek teszteléséről fognak szólni: többször is emelik és csökkentik majd a pályáját, kizárólag a napfény nyomásával. A működése hasonlít egy vitorlás hajóéhoz, azzal a lényegi különbséggel, hogy az űrben a szél helyett a napfény felhajtóerejét hasznosítja. A tesztelés első fázisa a tervek szerint két hónapig fog tartani.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.