Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Hold-programon dolgozó szakemberek szerint az égitest kolonizálását nemcsak az űrkutatás vagy a technológia, hanem az építészet, a biológia, az orvostudomány és a jog szempontjából is át kell gondolni.
Ha minden a tervek szerint halad, a NASA néhány éven belül ismét űrhajóst küld a Hold felszínére. Ez az űrkutatás új korszakát is jelentené, a sikeres projekt után ugyanis épülhetne majd a Hold-bázis, ami később ugródeszkaként szolgálhat az emberiség számára, hogy minden eddiginél távolabbra jussanak az asztronauták – például a Marsra.
Ahhoz azonban, hogy tartós legyen az emberi jelenlét a Holdon, több problémát is meg kell oldani: meg kell védeni az embert az űrből érkező sugárzástól, biztosítani kell az élet alapvető feltételeit – víz és oxigén –, valamint ki kell küszöbölni a hőmérséklet extrém ingadozását.
Az Interesting Engineering beszámolója szerint ezekre a kérdésekre próbáltak választ adni a kutatók, amikor nemrég a Müncheni Technológiai Egyetemen prezentálták a lehetséges megoldásokat. A szakemberek egy átfogó infrastruktúrát fejlesztettek ki, amelyre Hold-faluként hivatkoztak. A tervek szerint ez 2050-re jutna olyan állapotba, hogy ki lehetne aknázni a Hold erőforrásait, teljes kapacitással pedig 2070-től működhetne.
Ebben elvileg minden meglesz, ami a túléléshez szükséges – víz, oxigén, megfelelő hőmérséklet és a többi –, emellett pedig gazdaságilag is életképesnek kell lennie. Ez utóbbiról a Hold erőforrásainak kiaknázásával lehetne gondoskodni.
A Hold-falu szerkezete alumíniumból készülne, és a tervek szerint 75 embernek adna otthont. Rájuk összesen két egészségügyi részleg jutna, így ha beüt a baj, azt rögtön a helyszínen lehet orvosolni. Igaz, más választás nem nagyon lenne, hiszen nem lehetne csak úgy eljuttatni egy sérült és/vagy beteg embert a Földre.
A szakemberek szerint 2050-ben, az induláskor havonta 10 tonna, 2070-re pedig már 100 tonna üzemanyagot lehetne előállítani. Jelenleg a költségeket kalkulálják, vagyis azt, hogy mennyibe kerülne az üzemanyag előállítása, mennyibe kerülne megtankolni az űrhajókat, és egyáltalán: mennyibe kerülne a holdbéli üzemanyag.
A lap kiemeli: a Hold gyarmatosítása rendkívül összetett feladat, így az űrkutatás mellett szükség van arra is, hogy építészeti, biológiai, orvosi, jogi és gazdasági szempontból is áttekintsék a terveket.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
