Az otthoni és útközbeni internetünket felgyorsíthatják, a tévénk képminőségét egy nagyságrenddel jobbá tehetik, a közúti szállítmányozást pedig sokkal olcsóbbá tehetik – a mindennapjainkat és teljes iparágakat is megreformálhatnak a lábunk alatt és a fejünk fölött már javában szövődő újgenerációs telekommunikációs hálózatok.
Miközben a Google és a Facebook azon dolgoznak, hogy óriási ballonokkal és napelemes drónokkal a világ legeldugottabb helyeire is elvigyék a – nem mellesleg ingyenes – internetelérést, a világ fejlettebb részén egy kicsit más a helyzet. A nyugati világban az internethozzáférés földrajzi kiterjedésével van a kevesebb probléma, sőt legtöbbek számára az ár is megfizethető. A gondot inkább az jelenti, hogy az egyre több nethasználó egyre nagyobb sávszélességet igénylő szolgáltatásokat használ, azokból is egyre többfélét.
Jól jön tehát a gyorsabb internet
A jó hír, hogy ezt talán a legegyszerűbb megoldani: míg 4-5 éve egy 30 Mbit/s sebességű kapcsolat már igen jónak számított, ma már a 120+ Mbit/s-os csomagokat is alig néhány ezer forintért adják a szolgáltatók. Erre már csak azért is szükség van, mert miközben 4-5 éve még nem horkantunk fel, ha nem HD minőségben néztünk a YouTube-on egy videót, ma már a legtöbbek szeme minden olyan netes videóra rosszul reagál, ami nem full HD-s. És itt jön a következő lépcsőfok, a 4K néven is emlegetett ultra HD. Az ilyen felbontású adások szakadásmentes streameléséhez – főleg, ha a családban egyszerre többen is videóznak – már igencsak kell a sávszélesség. Nem is beszélve arról, hogy egy jó ideje már a (nem csak a számítógépen, hanem a hagyományos televíziókon nézett) tévéadások is a nethálózaton mennek, a hálózatfejlesztés tehát elengedhetetlen ahhoz is, hogy még jobb minőségű lehessen a műsorszórás. Az ilyen mértékű előrelépés a hálózati leterheltség szempontjából már a szolgáltatókat is kihívás elé állítja, gondoljuk csak el, mennyivel nagyobb sávszélességet igényel, ha tömegek kezdenek el 4K-ban tévézni. Ráadásul a 2020-as olimpiát már 8K-ban is akarják közvetíteni, ami persze leginkább csak technikai demonstráció lesz, de jól jelzi, hogy a fejlődés nem áll meg.
Ennél még sokkal ígéretesebb a mobilhálózatok következő generációja. A mai 4G-hálózat nagyjából mindenre elég sebességet biztosít, amit manapság teszünk a telefonunkkal. A 2020-ban érkező 5G-nek egyáltalán nem a gyorsaság lesz a legfőbb előnye. Amellett, hogy természetesen gyorsabb lesz a mobilnetezés, egy sor olyan dologra is képesek leszünk, amelynek jelenleg nem is a “lassabb” net, hanem inkább a túl hosszú válaszidő az akadálya.
Azt, hogy az 5G teljes iparágak mindennapjait reformálhatja meg, jól illusztrálja az Ericsson és a Scania közös projektje. Egyszerű fizikai tudással belátható, hogy a konvojban haladó kamionok – a szélárnyéknak köszönhetően – jóval kevesebb üzemanyagot fogyasztanának, ha nagyon közel haladnának egymáshoz. Ez azonban jelenleg nem kivitelezhető, ha ugyanis az elöl haladó jármű valamiért hirtelen fékez, akkor az összeadódó reakciók miatt a legutolsókhoz már túl későn jut el az információ, így garantált a baleset. Az egymáshoz 5G-s hálózaton kapcsolódó önvezető kamionoknak azonban nem szükséges betartaniuk a követési távolságot: a hálózaton mindössze 1 ms-os lesz a késleltetés, az első kamion fékezéséről tehát gyakorlatilag ugyanabban a pillanatban értesül a konvoj minden tagja, így egyszerre tudnak fékezni is. Az Ericsson adatai szerint egy ilyen menetben haladó flotta összességében 15 százalékkal kevesebb üzemanyagot fogyaszt – ez éves szinten hatalmas spórolást jelenthet a szállítmányozással foglalkozó cégeknek.
Ugyanígy előnyökkel jár az 5G a lakossági felhasználóknak is: hologramok, okosmérők és a jelenleginél is jobb videostreamelés a mobilneten is – ezek miatt írtuk, hogy epekedni fog az 5G-s internet után, ha megmutatjuk, hogy mire jó.
Összeér, ami összetartozik?
Szintén komoly változást hozhat a felhasználói élményben az, amit a telekommunikációs óriásvállalatok már régóta vizionálnak: amikor a technológia eltűnik a háttérben. Ma ugyanis oda kell rá figyelnünk, hogy mikor hol vagyunk, mikor mi elérhető, milyen vezetékes és milyen mobilos internet-előfizetésünk van. Ennél tényleg sokkal logikusabb lenne egyetlen netelőfizetés, amit az eszközeink maguktól kapcsolódva mindig éppen olyan hálózaton használnának ki, amilyen az adott ponton elérhető. Mi pedig ebből csak annyit érzékelnénk, hogy bárhol is vagyunk, mindig van gyors internet.