Talán nem meglepő, hogy a számítástechnikai eszközök listáján magasan az Apple iPad nevű táblagépe végzett az élen. A hardvergyártó cégek évek óta próbálkoztak vele, hogy egy jól működő számítógép alkatrészeit belezsúfolják egy könnyű, hordozható és nem utolsósorban megfelelő méretű képernyővel felszerelt eszközbe. Az így megjelent eszközök azonban rendre túl nehezek vagy lassúak voltak, illetve ha egyik sem, a képernyő felbontása volt alkalmatlan a komolyabb feladatok elvégzésére. Az Apple mérnökei ezért más megközelítést alkalmaztak: a számítógép lekicsinyítése helyett egy okostelefon felnagyítása mellett döntöttek. Az iPad ugyanis ugyanazt az operációs rendszert és ugyanazt az érintőképernyő-technológiát használja, mint a cég 2007-ben bemutatott zászlóshajója, az iPhone. Ráadásul az alkalmazások vásárlására létrehozott App Store a táblagép esetében is megfelelő üzleti modellnek bizonyult.

Az iPad jött, látott, győzött

AP

Az 1 gigahertz sebességű processzorral szerelt, csaknem 25 centiméteres képátlójú eszköz sikerét egyértelművé teszik az eladási statisztikák: az iPadból hárommillió darab fogyott az első 80 nap során (ez több mint az iPodok és iPhone-ok esetében). Az iPad megjelenése egyben a táblagépek aranykorát is beharangozta, a nagy gyártók azóta egyre-másra mutatják be a hasonló eszközeiket, amelyek komoly kihívást jelenthetnek a notebookok és netbookok piaci részesedésére nézve.

A PopSci listáján előkelő helyre került egy rendkívül bosszantó problémát orvosló megoldás, a Wi-Fi Direct. A technológia segítségével lehetővé válik, hogy a különböző digitális eszközök egymással közvetlenül létesíthessenek vezeték nélküli kapcsolatot, router közbeiktatása nélkül. Így már okostelefonjainkról közvetlenül a tévénkre küldhetjük videofelvételeinket, a hifi-erősítőre a zenéket, míg a digitális kamerák felvételeit egyenesen a digitális képkerethez, vagy akár a nyomtatóhoz irányíthatjuk. A Wi-Fi Alliance szakmai szövetség tagjai – köztük az Apple, a HTC, az LG, a Microsoft, a Samsung és a Sony Ericsson – bejelentette, hogy a közeli jövőben megjelenő eszközeiben már alkalmazni fogja a technológiát.

Nagyon hasonló az elnevezése az Intel vezeték nélkül használható monitorjának, a Wireless Displaynek (WiDi), amely egy apró vevőegység segítségével lehetővé teszi, hogy a számítógépünkről bármilyen tartalmat megjelenítsünk LCD-, vagy plazmatévénken. Ehhez azonban az Intel legújabb iSeries processzorával szerelt gépre van szükség, ugyanis ez a központi egység intézi az adatok átalakítását a vevőegység számára. Jelenleg a WiDi csak 720p felbontású videót tud megjeleníteni, de a következő változat már az 1080p FullHD-t is képes lesz kezelni.

Meglepő módon a PopSci listáján a legjobb mobiltelefonként nem az Apple iPhone 4-ét díjazták, hanem a HTC EVO nevű okostelefont. Az eszközt az egyik első 4G-s készülékként reklámozták, amely már a 3G-adathálózatoknál tízszer nagyobb teljesítményű 4G/WiMAX hálózatokra is tud kapcsolódni. Ez annyit jelent, hogy a telefonon keresztül ugyanolyan sebességgel lehet internetezni, mint egy kábeles, szélessávú előfizetéssel. Sajnos jelenleg az eszköz csak az Egyesült Államokban érhető el, ráadásul – mint azt a nonstopmobil.hu szakértői kérdésünkre elmondták - a 4G hálózatok megjelenésére is várnunk kell, jelenleg ilyen rendszer ugyanis csak tesztüzemben működik Magyarországon.

Meglepetésre a HTC EVO lenyomta az iPhone 4-et

AP

A hvg.hu fotósa egyszerűen csak a „világ jelenlegi legjobb fényképezőgépének” nevezte a PopSci által is kiemelt Nikon D3S-t, amellyel akár vaku nélkül is jó minőségű képek készíthetőek sötétebb körülmények között is. A 12,1 megapixeles szenzorral szerelt gép jel-zaj aránya már elég jó ahhoz, hogy a digitális gépeknél a sötétebb képeken jelentkező szemcsésedést kiküszöbölje. Ehhez hozzájárul a D3S rendkívüli fényérzékenysége: míg az átlagos tükörreflexes gépek legfeljebb az ISO 6400-as értékig bírják, a csúcsgép 102 400-as ISO-ig van hitelesítve.

Már nálunk is kapható – igaz méregdrágán – a Roomba nevű robotporszívó, amely a lakásban ide-oda gördülve magától végzi el a sokak által gyűlölt házimunkát. Azonban, míg a kis kerek eszköz véletlenszerűen, asztallábról szekrényajtóig pattogva dolgozik, a Neato XV-11 már egy sokkal átgondoltabb megközelítést alkalmaz. Infravörös-lézer szenzorával másodpercenként 4000 mérést végez el, felmérve a 4,5 méteres körzetében elhelyezkedő tárgyakat. Ezt több szögből is megismétli, hogy teljes biztonsággal legyen képes kikerülni a bútorokat, ráadásul mozgás közben folyamatosan figyeli a környezetét, így nem fogja legázolni az eléugró macskát, vagy kisbabát sem.

A vezetékek szépen, lassan eltűnnek az életünkből, ehhez a folyamathoz járul hozzá a Powermat nevű eszköz is, amely lehetővé teszi, hogy hordozható eszközeinket drótok nélkül, egy erre a célra szolgáló alátétre helyezve töltsük fel. Az elektromos fogkeféknél már évek óta alkalmazott mágneses-indukciós technológiát kompakt adapterek segítségével azonban ma már bármilyen hordozható eszköz esetében lehet alkalmazni, ráadásul egyszerre akár több készüléket is lehet tölteni a Powermat segítégével.

Töltés drótok nélkül

AP

Az izzólámpákat felváltják a kompakt égők, azonban bizonyára már sokan tapasztalták, hogy az energiatakarékos világítótestek fénye távolról sem olyan intenzív mint nagyobb teljesítményű társaiké. A Philips EnduraLED nevű villanykörtéje LED-eket alkalmaz világításra, az izzó így energiatakarékos módon tud versenyezni akár egy 60 wattos hagyományos égővel is, azonban 12 watt energiával beéri. A Philips mérnökei ráadásul sárgás színű bevonattal látták el az izzót, amely így természetes, meleg fényt biztosít a lakásban. Bár nem olcsó, a cég szerint akár 25-ször annyi ideig kitart, mint egy hagyományos égő, így az ára hamar megtérül.

Idén januárban adták át a világ jelenlegi legmagasabb épületét, a 828 méter magas Burj Kalifa felhőkarcolót Dubajban. A tervezésben és az építésben résztvevő Skidmore Owings & Merrill mérnöke Bill Baker az eddigi toronyházakkal szemben „egy más állatfajnak” nevezte a szörnyet, amelynek speciális kivitelezése lehetővé tette, hogy rendkívüli magassága ellenére alapterülete ne növekedjen drasztikusan. A stabilitáshoz a rendkívüli tömeg is hozzájárul: a Burj Kalifa csúcsszerkezete önmagában 4000 tonnát nyom, ez a lefelé ható erő pedig segít szilárdan tartani a toronyházat.

A Burj Kalifa átadása - mertek nagyot álmodni

AP

A stabilitás volt az egyik fő szempont a török Sabiha Gökçen nemzetközi repülőtér tervezésekor is, miután az országot 1999-ben letaroló 7,4-es erősségű földrengés mintegy 17 000 halálos áldozatot követelet, akik közül több ezren statikailag nem megfelelő épületekben lelték halálukat. Az isztambuli reptér akár egy 8-as erejű földmozgásnak is ellenáll, ez az alapzatba épített 300 rugószerű gumi és acélszerkezetnek (szeizmikus izolátoroknak) köszönhető. Ezek a 30 és 150 centiméter közötti méretű szerkezetek lehetővé teszik, hogy az épület vízszintesen elmozdulhasson a talajhoz képest. A mérnökök a rendszert 14 különböző típusú földmozgás szimulációjával tesztelték, az egyes változatok századmásodpercenként váltakoztak. A bonyolult szerkezet ellenére a repülőteret villámgyorsan, 18 hónap alatt építették fel. Jelenleg ez a bolygó legnagyobb földrengésálló építménye.

A 2008-as évben az Ernst and Young által alapított „Az év üzletembere” díjátadón a „Merész újító” kategóriában jutalmazták Losonczi Áront, a fényáteresztő beton feltalálóját. Egy olasz cég azonban továbbfejlesztette az ötletet és az idei sanghaji világkiállításon bemutatták az I.Light nevű anyagot, amelyben mátrix-szerűen elrendezett fényáteresztő elemek biztosítják, hogy a korábbi „pixelességhez” képest már sokkal nagyobb mennyiségű fény jut át az ilyen anyagból készült falakon. Az anyagtól azt várják, hogy segítségével az ablaktalan épületekben is akár nappali világosság lehet.

Szintén a környezetbarát épületeken jelenhet meg a Heliotrace nevű intelligens árnyékoló-rendszer, amelyet a már említett Skidmore Owings & Merrill cég tervezett. A nap mozgását követő zsalugáterek mindig pontosan annyi védelmet nyújtanak a sugarak ellen, amennyire éppen szükség van, így a szobákban továbbra sem lesz sötét, de a napsütés sem zavarja a bent dolgozókat. Emellett azonban a Heliotrace rendszerben a hőmérséklet változásának ellenálló ablakkeretek és hideg vizet keringető plafonpanelek is szerepelnek, amelyek a légkondicionáló berendezés használata nélkül képesek lehűteni az egyes szobákat.

A Waterboxx életben tartja a kis fákat a sivatagban is

AP

A kutatások szerint az erdőirtások és a monokultúrás gazdálkodás eredményeként az elsivatagosodó területek akár 50 millió embert is migrációra kényszeríthetnek 2017-ig bezárólag. Az ilyen száraz régiók rehabilitációjára ad lehetőséget a Groasis nevű cég Waterboxx fantázianevű megoldása, amely a PopSci szerkesztői szerint egyszerű zsenialitásáért méltó az elismerésre, mivel tulajdonképpen egy „rendkívül jól megtervezett vödörről” van szó. A sivatagos területeken ugyanis a talaj mélyebb rétegeiben kellő mennyiségű víz van, azonban a facsemeték elszáradnak, mielőtt gyökereik elérhetnék az életadó nedvességet. A fánkra emlékeztető Waterboxx pedig éppen itt nyújt segítséget: az eszközbe egy facsemetét kell helyezni, majd az alsó – párolgástól védett – tartályt egyszer feltölteni mintegy 15 liter vízzel. A doboz innentől elvégzi a munka további részét, mivel alsó része gyorsabban hűl, mint a felső, így a lecsapódó párát a gyökerekhez vezeti. A kis fa gyökerei szépen lassan egyre mélyebbre hatolnak a talajba, majd körülbelü egy év elteltével elérik a nedves réteget. Ekkor a Waterboxxot le lehet emelni a növényről és újra felhasználni. A néhány dolláros találmány akár tíz évig is szolgálhatja a gazdákat, akik a teszteredmények hallatán bizakodóak lehetnek: a Szaharában a Waterboxx által védett kis fák 88 százaléka életben maradt, szemben a védelem nélkül elültetett 10 százalékkal. Pieter Hoff, az eszköz feltalálója pedig máris dolgozik egy új változaton, amely biológiailag lebomló anyagokból készül, amelyek bomlás közben még tápanyagot is juttatnak a növény gyökereihez.

A járműipar sem maradhatott ki a szórásból, ráadásul a választékkal sem volt gond. Az idei év legígéretesebb fejlesztésének pedig a Porsche 918 Spyder nevű hibrid koncepcióautója bizonyult a PopSci listáján.  A középmotoros szupergép meghajtásáról egy 3,4 literes V8-as versenymotor és három villanymotor gondoskodik, ez összesen nem kevesebb mint 718 lóerőt jelent. A négy erőmű 3,2 másodperc alatt gyorsítja fel a járgányt álló helyzetből 100 kilométeres óránkénti sebességre, amelynek csúcsteljesítménye eléri a 318 km/h-t. Természetesen a környezettudatos sofőrökre is gondoltak, a Spyderben ezért választható egy úgynevezett E-Drive üzemmód is, amikor csak a villanymotorok mozgatják a járművet. Bár egyelőre még csak tanulmányautóként létezik, már több ezren jelezték a német gyárnak vásárlási szándékukat. A Porsche már készíti az utcai változatot, bár egyelőre még nem tudni, hogy a kész modell – amelynek ára a becslések szerint 500 000 dollár körül alakul majd – mikor kerül az autószalonokba. A PopSci szakértői szerint azonban a borsos ár ellenére üdvözlendő a fejlesztés, mivel a csúcstechnológia idővel eljuthat a hétköznapi járművekbe is, fokozva azok teljesítményét és csökkentve a károsanyag-kibocsátásukat.

A zöld szörnyeteg 3,2 másodperc alatt van százon

AP

Idén júliusban egy ennél is zöldebb jármű premierjére került sor, amikor a zéró-kibocsátású, napelemes Solar Impulse nevű kísérleti repülőgép, fedélzetén a svájci André Borschberg pilótával 26 órán, 9 percen és 10 másodpercen keresztül repült. Ez volt az első alkalom, amikor egy repülőgép éjszaka is képes volt felhasználni a napelempanelek segítségével gyűjtött energiát.

A főként szénszálas műanyagból készült, HB-SIA jelzésű, 33 méteres szárnyfesztávolságú, másfél tonnás gépen 11 628 napelemcella gondoskodik a négy 10 lóerős villanymotor energiaellátásáról. A felesleges energiát speciális lítium-polimer akkumulátorokban tárolták, amelyeket két órával napnyugta előtt kapcsoltak be.

Bertrand Piccard, a 2003-ban indított projekt társalapítója elmondta: szeretné elérni, hogy a gép továbbfejlesztett modellje, a HB-SIB jelű repülő az első napelemes gép lehessen, amellyel körberepülik a bolygót. Erre legkorábban 2013-ban kerülhet sor.

A Solar Impulse következő változata a Földet repüli majd körbe

AP

A Volvo mindig is ismert volt arról, hogy a közlekedés biztonságára helyezi a hangsúlyt. A legújabb, Pedestrian Detection nevű rendszere azonban már nem csak a kocsiban utazók, de a gyalogosok biztonságára is ügyel. A rendszer akár 50 méterről képes felismerni az emberek alakját és automatikusan fékezve elkerülni a balesetet. Amikor a kocsi lökhárítójába épített radar érzékeli, hogy valami van az úton, a visszapillantó tükör mellé szerelt kamera készít egy képet, amelyet a fedélzeti számítógép összevet az adatbázisában tárolt 10 000 fotóval. Eközben az autó elektronikusan „élesíti” a fékpofákat, vagyis, ha a sofőr nem reagál időben, az autó megállítja önmagát. A rendszer egyelőre nem ismeri fel a gyerekeket, illetve a 80 centiméternél alacsonyabb állatokat, azonban a Volvo mérnökei szerint a legújabb változat már különbséget tud tenni akár szarvasok és kutyák között is.