Kiszelly a kínai propaganda szerint pozitívumként hangsúlyozta ki, hogy Magyarország az elsők között ismerte el anno a Kínai Népköztársaságot. Ami igaz. Csakhogy 1949-ben, amikor ez történt, az ország vezetőjét Rákosi Mátyásnak hívták. Neki pedig ritkán szokott bárki történelmi távlatban főt hajtani, végképp a Fidesz közeléből.
Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány Politikai Elemző Központjának igazgatója novemberben járt először Kínában, ezt pedig onnan tudjuk, hogy most beszámolt róla a kínai állami propaganda angol nyelvű kiadása, a China Daily. Kiszelly propagandaútra ment, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia hívta meg, amelynek – a China Daily által is bevallottan – az volt a célja, hogy „jobb benyomást adjon az ország fejlődéséről, történelméről, jövőképéről”.
Kiszelly, ha már ott volt, ellátogatott Orbán Balázs könyvének, a Huszárvágásnak a kínai bemutatójára is, melynek fő mondanivalóját, az orbáni kommunikáció által is agyonsulykolt „konnektivitás stratégiáját” a kínai propaganda is előszeretettel méltatta a frissen megjelent cikkben. Igaz, anélkül, hogy a nagy műnek egyáltalán leírták volna a címét.
A századvéges igazgató útjáról a China Daily azt írta, elsőre Csungkingbe vitték, ahol ő így áradozott a látottakról: „lenyűgöző volt látni azt a logisztikai központot, ahol az árukat összeszerelik és előkészítik arra, hogy nyolcezer kilométert utazzanak Európába”. Az angol nyelvű beszámoló szerint Kiszelly itt, a szerelvényeket látva érthette meg Kína elképzeléseit a globális összeköttetés fogalmáról. De ez persze nem volt elég: Csungkingben elcipelték egy robotikai céghez is, ahol arról zengett ódákat, hogy „lenyűgöző volt látni a 21. századi technológiát működés közben”. Igaz, ilyet itthon valóban nehezen találna.
Csungking után a következő állomás Peking volt, ahol elment a Kínai Kommunista Párt múzeumába is. Azt, hogy erről mit is mondott, a kínai propaganda nem idézte szó szerint. Csupán arról írnak, hogy Kiszelly a múzeumot „az ország utazásának csodálatos narratívájaként értékelte”.
Ha pedig már ennyire átszellemült, megjegyezte azt is, hogy Magyarország 75 éve az elsők között ismerte el a Kínai Népköztársaságot. Ami igaz. Csakhogy 1949. október negyedikén a kommunista Rákosi Mátyás állt Magyarország élén.
Végül beszélt arról is, hogy szerinte mi köti össze ma Magyarországot és Kínát. Szerencsére nem Rákosi és nem is a kommunizmus: Kiszelly a kínai technológiát istenítette, az elektromos járműveket, a napelemeket, melyekkel szerinte meg lehet birkózni az éghajlatváltozással.
