A “Tisza programírója” Magyar Péter szerint nem programíró. Egyébként valójában nem a 13. havi nyugdíjon nevet, hanem a kormányon, és nem a 13. havi nyugdíj ellen szólalt fel, hanem annak részleges emelése mellett. A kormánymédia lapjában megjelent cikk mindkét hamis állítását azonnal saját maga cáfolja videóval, idézettel.
„Vajon milyen munkahely az, ahol egy hónapot lehet hiányozni, ahol négy hét szabadságra engedik az embert, azaz ennyi ideig tudják nélkülözni?”
A gyerekeknek az ukrán szélsőséges nacionalizmusból kell kérdésekre válaszolniuk, majd VR-szemüveget öltve kipróbálhatják, hogy milyen orosz katonaként részt venni az ukrajnai „különleges katonai műveletben”.
A Fidesz frakcióvezetője egy olyan ukrán műveletről posztolt, melynek szerinte a célja, hogy lejárassa Orbán Viktort.
A gazdaság repülőrajtot vett, de majd csak később fog felszállni. A rossz szankció lehet jó szankció is, ha a célja a béke. 800 ezer ember fektette állampapírba a pénzét, ez 800 ezer család, csak meg kell őket szorozni néggyel. A 13. havi nyugdíj gyorsabban nő, mint a másik 12 havi juttatás. Legalábbis Orbán Viktor szerint.
Egy lelkipásztor a Karmelita előtt demonstrált a kormány „dokumentumfilmjének” megjelenése után.
Nyolcvan éve, 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet csapatok az auschwitzi lágerkomplexum területét. Hogyan teltek a táborok utolsó hónapjai, miként próbálták eltüntetni a holokauszt bizonyítékait a nácik, és mihez kezdett a szovjet propaganda a felszabadított táborokkal?
A lakossági állampapírok hozamfizetése valójában nagyon Rossz Hír, hiszen az Európa-bajnok infláció áll mögötte. Viszont ha az állam nem fizetné a hozamot, az csődeseménynek számítana. És az is Rossz Hír, hogy Orbán Viktor a jelek szerint nem ismeri az Alaptörvényt.
Levették, majd visszarakták a felvételt, most már orosz snittek nélkül.
Hiába sorolja egy levegővétellel két percig a fiataloknak nyújtott támogatásokat Varga-Bajusz Veronika államtitkár, a boldog fiatalokat bemutató vágóképeket egyelőre Oroszországból kellett beszereznie a kormánynak.
Kiszelly a kínai propaganda szerint pozitívumként hangsúlyozta ki, hogy Magyarország az elsők között ismerte el anno a Kínai Népköztársaságot. Ami igaz. Csakhogy 1949-ben, amikor ez történt, az ország vezetőjét Rákosi Mátyásnak hívták. Neki pedig ritkán szokott bárki történelmi távlatban főt hajtani, végképp a Fidesz közeléből.
Egy intézkedést – ami nem is kormányzati intézkedés – kétszer számoltak bele a 10+1-es listába. A gazdasági minisztérium szerint az is intézkedés, hogy egy ötlet „kidolgozása került elő”.