A Pan-STARRS  (Panoramic Survey Telescope and Rapid Response System, azaz a "körpanorámás" égboltfelmérő teleszkóp és gyorsreagálású rendszer), amelyet ez év májusában helyeztek üzembe Hawaii második legnagyobb szigetén, Mauin, a 3000 méteres Haleakala kihűlt vulkánon lévő obszervatóriumban. Az 1,8 méter átmérőjű teleszkópot a Hawaii Egyetem csillagászai és mérnökei tervezték és építették meg az Egyesült Államok légierejének támogatásával. A rendszer része a valaha készült legnagyobb felbontású, 1400 megapixeles digitális fényképezőgép, amely mozgó űrobjektumokra vadászik, valamint olyan égitesteket keres, amelyeknek egyik éjszakáról a másikra megváltozik a fényessége. A rendszer egyetlen felvételen az égbolt 36 teleholdnyi területet lefedő szegmensét képes befogni. A teleszkóp 30 másodpercenként készít egy-egy felvételt, egyetlen éjszaka alatt összegyűjtött adatmennyiség ezer DVD-t tölt meg. A teleszkópot működtető PS1 tudományos konzorciumnak a Hawaii Egyetem, valamint az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Tajvan kilenc másik intézménye a tagja.

A Pan-STARRS elsődleges célja olyan földközeli objektumok, elsősorban "Föld-súroló" aszteroidák felfedezése, amelyek potenciálisan veszélyt jelenthetnek bolygónk számára. A tudósok várakozásai szerint a rendszer a következő három évben százezer aszteroidát fedez fel, s 5 milliárd csillagot és 500 millió galaxist figyel majd meg.

A 2010 ST3 katalógusjelű, 46 méter széles aszteroidát szeptember 16-án észlelték először, amikor a kisbolygó még 32,1 millió kilométerre volt a Földtől. Számítások szerint az aszteroida október közepén lesz a legközelebb a bolygónkhoz, amikor "mindössze" 4 millió kilométer választja el a Földtől, s legközelebb csak 88 év múlva tér csak vissza szomszédságunkba. "Van egy igen csekély eshetősége annak, hogy az ST3 2098-ban a Földbe csapódik, ezért érdemes figyelemmel kísérni további +pályafutását+" - hangsúlyozta Robert Jedicke, a Hawaii Egyetem csillagásza.

Amennyiben az aszteroida a Föld légkörébe "tévedne", nagy valószínűséggel azonnal széttöredezne, az esemény keltette lökéshullámok azonban több száz négyzetkilométeren letarolhatják bolygónk felszínét. "Az ST3 felfedezése mutatja, hogy jelenleg a Pan-STARRS a létező legérzékenyebb aszteroidavadász-rendszer. Ezt a kisbolygót akkor észlelte a rendszer, amikor a kisbolygó még túl távol volt más teleszkópok számára" - mutatott rá Robert Jedicke.