Indul az ország IT-fitnesztesztje
Egy nemrég közölt adat szerint öt éven belül Magyarországon is a munkahelyek 90 százalékának betöltéséhez alapkövetelmény lesz a digitális írástudás. A magyar kis- és középvállalatok (kkv-k) már most ugyanazt várják a munkavállalóktól, mint a svédek, de az alkalmazottak képzésére, fejlesztésére nem áldoznak.
Magyarországon ma még elkeserítően alacsony a digitális írástudás szintje, ezzel komolyan veszélyeztetjük jövőbeli versenyképességünket – hangsúlyozta Klotz Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) főtitkára egy hétfői rendezvényen, ahol az informatikai tudással és képességekkel kapcsolatos kérdésekről volt szó. Az IVSZ és a MeFIT (Magyar-európai Fejlesztésekért az Információtechnológiában Alapítvány), az Európai Unió húsz országában elindított e-képességek hetéhez csatlakozott. A cél az volt, hogy országos rendezvénysorozaton hívják fel a döntéshozók, a kis- és középvállalatok, illetve a diákok figyelmét arra, hogy a digitális írástudás milyen fontos szerepet játszik a munkaerőpiacon is.
Az öt vidéki helyszínen, több száz résztvevővel zajlott vidéki bemutatókörutat összegezve Klotz Tamás elmondta, a kkv-k csak költségelemként tekintenek az informatikára. Nemigen tudják, mire használható, s azt sem, miképpen növelhetnék hatékony alkalmazásával versenyképességüket. A két szervezet hasonló témában a fővárosban három rendezvényt tart. Tilesch György, a MeFIT főigazgatója kifejtette: a magyar felnőttképzés többnyire nem piacképes, s inkább csak beszélnek az élethosszig tartó tanulásról a munkaadók és a munkavállalók, de nem eszerint tevékenykednek. Hozzátette: a magyar kis- és közepes cégeknek csupán 5-10 százaléka folytat belső képzést, szemben a nagyvállatok 25 százalékával. Ebből következően egy olyan munkavállaló, amelyik kis, vagy közepes céghez kerül, gyakorlatilag lemondhat a felnőttképzésről.
Újabb tapasztalatként elmondta, Magyarországon feleannyi vállalkozó gondolja fontosnak a felnőttképzést, mint például Csehországban. Ugyanakkor a magyar munkaadó munkavállalókkal szembeni informatikai tudásbeli elvárásai megegyeznek egy svéd munkaadóéval. Az elvárások tehát nagyok, miközben a vállalatok nem támogatják a munkavállalókat abban, hogy ezeknek meg tudjanak felelni. Klotz Tamás a diákokról azt mondta: sokkal jobban érdeklődnek az informatika iránt, de a nyelvtudás hiánya őket is akadályozza a világhálón való közösségi együttműködésben, kapcsolattartásban. A főtitkár elmondta azt is, hogy az IVSZ közreműködésével március 15-től április közepéig az Ország IT-Fitnesz Tesztje néven egy országos tesztet csinálnak, ami az állampolgárok, ezen belül elsősorban a diákok digitális felkészültségét méri fel.
* * * Támogatott hitel vállalkozások számára
A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.