Mementó 1990: vizsgálat a BKV-nál, megugrik az SZDSZ népszerűsége
Mementó-sorozatunkban, amelyben sorsfordító évekre és azokhoz kapcsolódó kerek évfordulókra emlékszünk, ezúttal a rendszerváltás egy húsz évvel ezelőtti napját idézzük fel. 1990. február 7-én a szovjet kommunisták feladták az egypártrendszert, a nyugatnémet kormány a német egységről és az NDK-val tervezett valutaunióról tanácskozott. Magyarországon második helyre jött fel az SZDSZ a közvélemény-kutatásokban, Antall József Washingtonban tárgyalt, a BKV-t pedig átvilágították, mennyire működik gazdaságosan, és megvizsgálták, szüksége van-e a cégnek állami póttámogatásra.
A rendszerváltás egyik legizgalmasabb időszaka volt az első szabad választások előtti hónapokban zajló kampány. Az 1990. február 7-én közölt közvélemény-kutatások szerint ekkor ugrott a pártok népszerűségi versenyében a második helyre a Szabad Demokraták Szövetsége, amely 1989 novemberében még csak hatodik volt. Az SZDSZ több mint tíz százalékkal, 18 százalék fölé javította támogatottságát, ahogyan erről az MTI és a Szabad Európa Rádió beszámolt - mindez az MTI immár nyilvános hírarchívumából derül ki.
Az SZDSZ sikerét elsősorban az előző év végén, 1989-ben megrendezett „négy igenes” népszavazásnak köszönhette. Ezzel hiúsították meg a nép által választott köztársasági elnök intézményének bevezetését, és gátat vetettek Pozsgay Imre államfői ambícióinak. A legnépszerűbb párt ugyanakkor az MDF maradt 21 százalékkal, és ez a szervezet nyeri majd a későbbi választásokat is, az SZDSZ előtt.
Pető Iván ügyvivő, az SZDSZ másik zuglói képviselőjelöltje 1990. február 7-én arról beszél egy választási gyűlésen, hogy az SZDSZ a rendszerváltást nem valamiféle új „boszorkányüldözéssel” kívánja végrehajtani. A Szabad Demokraták olyan világot szeretnének, amelyben nem pártállástól függ, hogy ki kerül pozícióba, hanem a felkészültségtől, az emberi tisztességtől.
Pozsgay jóslata
A csalódott Pozsgay Imre 1990. február 7-én Hajdúszoboszlón mondott beszédet, és szerinte három jelentősebb erőcsoportosulás rajzolódhat ki a választásokon: egy tisztes európai baloldal - centrumában a szocialistákkal -, egy nemzeti demokratikus vonulat, a Demokrata Fórummal és a hozzá közelálló pártokkal, valamint egy liberális demokráciát valló politikai csoportosulás, elsősorban az SZDSZ körül és a Fidesszel, valamint a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal. A Kisgazdapárt pedig - mondta Pozsgay az MTI beszámolója szerint - szilárdan ingadozni fog e vonulatok között. A szocialista párt esélyeit latolgatva az MSZP elnökségi tagja azt mondta: ha ez a párt nem lesz komoly tényezője a jövendő magyar politikai berendezkedésnek, akkor a balkanizálódás felé haladhat az ország, és a sokat emlegetett európai házat esetleg csak egy évtized késéssel, a cselédlépcső felől közelíthetjük meg.
Az MDF vezetői ugyanekkor Antall József és Jeszenszky Géza (későbbi miniszterelnök és külügyminisztere) irányításával Washingtonban tárgyaltak, és találkoztak az idősebb George Bush, akkori amerikai elnökkel is. Itthon az MDF piacszervezője, Zacsek Gyula azt ígérte február 7-én, hogy március harmadikától újra megnyílnak olcsó elárusítóhelyeik, az MDF-piacok.
Közben 16 politikai párt, Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök, Németh Miklós kormányfő és Fodor István, az Országgyűlés elnöke részvételével február hetedikén újabb nemzeti csúcs kezdődött a Parlamentben. A meghívottak közül két szervezet - az SZDSZ és a Fidesz - nem vett részt a tanácskozáson.
Február hetedikén délután fontos küldöttség érkezett a Ferihegyi repülőtérre. Casaroli bíboros vezetésével aazért jött a vatikáni delegáció, hogy aláírja a Magyarország és a Szentszék közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló dokumentumot – erről a Magyar Rádió számolt be, és ezt a beszámoló MTI Hírarchívumában is megtalálható. Budapest nemcsak a második világháború után megszakadt kapcsolatokat vette fel újra a Vatikánnal, hanem megkezdték II. János Pál pápa magyarországi látogatásának előkészítését is.
Megkezdődött a BKV működésének vizsgálata
Szintén 1990. február 7-ei hír, hogy megkezdődött a BKV belső gazdálkodási tartalékainak feltárására irányuló vizsgálat első szakasza. Erről húsz évvel ezelőtt tájékoztatta az MTI-t Udvari László, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium (Köhém) államtitkára. A vizsgálat elsődleges célja, hogy kiderítse: vajon a BKV dolgozóinak élet- és munkakörülményei a vállalati gazdálkodás hibái miatt, vagy a társadalmi folyamatok következményeként váltak egyre nehezebbé, illetve, hogy vannak-e még hasznosítható gazdálkodási tartalékai a nagyvállalatnak.
A vizsgálat választ kíván adni arra is, hogy célszerű-e a vállalat szervezeti felépítése, tagozódása. A járművezetők munkabérével és munkaidejével összefüggésben azt is vizsgálják majd, hogy milyen béren kívüli forgalmi és szociális juttatások (például nyugdíj-korkedvezmény) kapcsolódnak még a bérekhez. Hangsúlyozta az államtitkár azt is, hogy a minisztertanácsnak nincs előzetes koncepciója arra vonatkozóan, hogy pótlólagos költségvetési támogatásban részesülhet-e, vagy sem a BKV. Az azonban biztos, hogy a költségvetés nem tudja milliárdos nagyságrendű támogatásban részesíteni a nagyvállalatot.
A szovjet kommunisták feladják az egypártrendszert
Jelentős események történtek 20 éve a világpolitikában: a Szovjetunió Kommunista Pártja háromnapos központi bizottsági ülés végén lemondott vezető szerepéről, ami gyakorlatilag a többpártrendszer engedélyezését jelentette.
Hollandia ugyanezen a napon egyoldalúan döntött az NSZK-ban állomásozó csapatai egy részének hazahívásáról, döntéséhez azonban később megkapta a NATO jóváhagyását is. Az NSZK kormánya február 7-én egyhangúlag döntött egy kabinetbizottságot létrehozásáról a német egység előmozdítására. Az NSZK kormánya bejelentette azt is: kész haladéktalanul tárgyalásokat kezdeni az NDK-val az ottani gazdasági reformmal párosuló pénzügyi unió létrehozásáról. Theo Waigel szövetségi pénzügyminiszter, a bajor CSU elnöke kifejtette: a kormányban és a szakértők soraiban egységes vélemény tapasztalható a német-német gazdasági viszony és fejlesztése minden elvi kérdését illetően. Az NSZK számára a legmegfelelőbbnek tűnik fel egy lépcsőzetes terv kialakítása, amely az ehhez szükséges idő alatt felvázolja az egymáshoz való alkalmazkodás, igazodás feltételeit. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár közben biztosította a Közös Piacot, hogy az NDK-val tervezett valutaunió nem fogja lelassítani a nyugat-európai valutaunió irányába tartó folyamatot. Kohl telefonon beszélt Jacques Delors-ral, az Európai Közösségek Bizottságának alelnökével, akit hivatalosan is tájékoztatott arról a szándékáról, hogy haladéktalanul tárgyalásokat kezdjen az NDK-val a valutaunióról.