A szélsőjobboldalt kivéve csak vesztesei voltak a kétnapos szavazási huzavonának a német parlament alsóházában. A történtek hatása még nehezen kiszámítható a február 23-ai szövetségi választásra.
A tavaly októberi Hamász-terror és a Gázai övezet aktuális helyzete új kihívást is jelent a hagyományosan jó izraeli–német kapcsolatokban, s a határokon belül is feszültséget keltett.
Angela Merkel volt német kancellár most kapta meg a legmagasabb állami kitüntetést, ami közvetlenül a távozása után még magától értetődő lett volna, ám az azóta eltelt idő több kérdést is fölvet politikája helyességéről.
Rövid idő alatt 690 ezer támogatót és tízezernél több tüntetőt mozgósított az a németországi kezdeményezés, amely úgy békepárti, hogy nem tesz különbséget áldozat és agresszor között az ukrajnai háborúban.
Ez derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket most tett közzé a külügy Berlinben. Helmut Kohl célja a német egyesítés volt, és emiatt sok engedményt tett Moszkvának.
Az Ukrajna elleni orosz agresszió Németországot is eddig követett politikája gyökeres átgondolására késztette. Ez már csak azért sem egyszerű, mert a két ország sorsa mindig is szorosan kötődött egymáshoz.
Tizenhat év után távozott posztjáról Angela Merkel német kancellár, aki majdhogynem véletlenül került a politikába, s akire végül Barack Obama amerikai elnök a szabad világ értékeit bízta.
A német újraegyesítés "hősét", Helmut Kohl kancellárt alig egy évvel később tojással dobálták meg Halléban. És az azóta eltelt három évtized sem volt elég, hogy a németek határtalanul lelkesedjenek az egység ünnepén.
A pártállam lebontásában még fontos szerepet játszott, aztán az első parlamenti választással háttérbe szorult az NDK-beli demokratikus ellenzék. A keletnémetek inkább a Helmut Kohl kancellár vezette Nyugat-Németországra voksoltak, abban a reményben, hogy az hozza el számukra a jólétet.
A keletnémet menekültek sorsáról, a magyar reformok folytatásáról és nyugatnémet gazdasági támogatásról volt szó Németh Miklós miniszterelnök és Horn Gyula külügyminiszter először eltitkolni akart bonni látogatásán — írta a HVG 30 évvel ezelőtt, amikor már a levegőben lógott, hogy a magyar kormány megnyitja a határt az NDK-sok előtt.
Egy svéd néppárti képviselő mondta Orbán szemébe azt, hogy már letért a nagy példaképe által jelzett útról.
Az Európai Néppárt egyik politikusa szerint itt az idő szembeszállni a magyar miniszterelnökkel.