Adenauer és Ben Gurion szokatlan barátságával kezdődött Németország és Izrael különleges kapcsolata

8 perc

2024.04.27. 11:00

A tavaly októberi Hamász-terror és a Gázai övezet aktuális helyzete új kihívást is jelent a hagyományosan jó izraeli–német kapcsolatokban, s a határokon belül is feszültséget keltett.

 

Amikor az iráni rakétatámadás után, de még a biztosra vehető izraeli válasz előtt Annalena Baerbock német külügyminiszter Jeruzsálembe utazott, csakúgy, mint brit kollégája, David Cameron, a nemzetközi közösség túlzás nélkül lélegzet-visszafojtva figyelte, nem eszkalálódik-e az amúgy is feszült helyzet. Sikerül-e Izraelt lebeszélni az esetleg túlzó válaszcsapásról.

Fülke: “Senkinek sem érdeke egy izraeli-iráni háború”

Látva Benjamin Netanjahu gázai válaszcsapását október 7. után, mire számíthat most Irán és a világ? Bár a felállás ijesztően fest, aggodalomra – legalábbis a kiterjedt háborútól – egyelőre semmi ok. Közéleti podcastunkban megvizsgáltuk, milyen forgatókönyvek vannak az asztalon a Közel-Keleten Irán szombat éjjeli offenzívája után.

A német nyilvánosság előbb csak a szokásos, zászlók előtti, beállított protokollfotó alapján szerzett tudomást külügyminisztere és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő tárgyalásáról. Nem sokkal később azonban – izraeli forrásokra hivatkozva – több napilap és hírügynökség is megszellőztette, miszerint

Baerbock és Netanjahu között komolyabb szóváltásra került volna sor.

A német diplomácia vezetője ugyanis – a lehetséges válaszcsapások mérséklésére vonatkozó intelmek mellett – ez alkalommal is szóba hozta a Gázai övezet humanitárius helyzetét. Izraeli, kormányközeli források szerint azt vetette Netanjahu szemére, hogy Izrael felelős az ottani emberek éhezéséért.