Az ukrajnai háború miatt kileng a mutató az orosz-német barát-ellenség felismerő rendszerben

A német–orosz kapcsolatok XX. századi története a baráti-rokoni viszonytól az ellenségeskedésen és háborún át az érdekközösségig és jó, mondhatni időnként baráti viszonyig mindent megjárt. S hogy most miként folytatódik, azt a múltra s az adott történelmi pillanatok főszereplőire vetett pillantás is segíthet megérteni.

Az első világháborút megelőzően, a felszínen legalábbis, minden rendben volt. Élénk gazdasági kapcsolatok voltak a két ország között, Oroszország többnyire nyersanyagokat szállított német gépekért cserébe. A jó viszonyban az is közrejátszott, hogy a két uralkodó, II. Vilmos német császár és II. Miklós orosz cár rokonok, Viktória angol királynő unokái, vagyis unokatestvérek voltak. Korabeli filmfelvételek tanúsága szerint egy évvel a háború kitörése előtt még együtt kocsikáztak Berlin utcáin.

Hogy aztán egy évvel később egymásra támadjanak, annak ellenére, hogy ők maguk – a korabeli leveleik szerint – nem akarták a háborút.

„Kérlek, tartsd vissza szövetségeseidet!”

– írta, ahogy egymást szólították, Nicky, vagyis Miklós cár Willynek, vagyis Vilmos császárnak. De egyikükben sem volt elég erő akkor már a mindenáron háborút akaró saját és szövetséges hadvezéreik megfékezésére.