A BBC értesülései szerint a felfedezésről az Amerikai Kémikusok Társaságának (American Chemical Society – ACS) kutatói számoltak be az ACS egyik gyűlésén. Az gyorsan lebomló szemétből olyan veszélyes szennyező anyagok szabadulnak fel, amelyek veszélyeztethetik az élővilágot.

A világ óceánjaiba, tengereibe kerülő műanyag hulladék nagy részét a hullámverés partra veti, azonban helyenként – az áramlatok miatt – jelentős kiterjedésű, szeméttel borított területek jöhetnek létre. Ezek közül is a legismertebb, az Észak-Amerika és Ázsia között lebegő Pacific Garbage Patch nevű régió, ahol a víz mozgása miatt óriási – a becslések szerint Texas állam méretének kétszeresét kitevő – területet borít az óceánban lebegő műanyaghulladék.

„A hétköznapokban használt műanyagokról úgy gondolják, hogy kellően stabilak és csupán nehezen bomlanak le” – magyarázta Kacuhiko Szaido, a kutatás vezetője. „Ezzel szemben azt találtuk, hogy az óceánban lebegő műanyagok könnyen lebomlanak a napsütésnek és a viharoknak, esőnek köszönhetően. Ez pedig egy olyan globális környezeti problémát jelent, amelynek hatásait még sokáig érezni fogjuk.”

A lebegő szemét egy része a partokon végzi, a többi lebomlik © AP

A japán Chiba városában található Nihon egyetem kutatói Dr. Szaido elmondása szerint azt találták, hogy a lebomló műanyagokból főként a biszfenol-A, illetve úgynevezett polisztirol-oligomerek szabadulnak fel.

„A biszfenol-A nevű vegyületet (BPA) főként műanyag edények, cumisüvegek, mérőedények gyártása során használják” – nyilatkozta a hvg.hu-nak Andersen Endre, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány tudományos munkatársa. „A polisztirol-oligomerek részben megtalálhatóak a polisztirolból készült tárgyakban, részben pedig akkor jönnek létre, amikor, ha a polisztirol készítésénél nem tökéletes a gyártási folyamat, ilyenkor ugyanis a hosszú molekulaláncok helyett 10-20 atomból álló molekulák jönnek létre. Ezek veszélye, hogy akár folyékony, illetve légnemű formában is megjelenhetnek. Ez utóbbi izgatja a légzőszerveket, nyálkahártyát, nagy mennyiségben belélegezve pedig egészségkárosodást okoz. A folyékony PS-oligomereket és a BPA-t a víztisztítás során kell kiszűrni, mielőtt a víz fogyaszthatóvá válna. Ez azért is probléma, mert a tengeri élőlények szervezetébe bekerülnek ezek az anyagok, amelyek ezáltal az emberekhez is eljuthatnak élelmiszer formájában.”

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal szakbizottságának álláspontja szerint a BPA a bevitelt követően az emberi szervezetben gyorsan lebomlik és kiválasztódik. A magzat BPA-expozíciója a terhesség alatt - az anyai szervezetben történő gyors lebomlás és kiválasztódás következtében elhanyagolható. Újszülöttek hasonlóan képesek a vegyület lebontására és kiválasztására.

A Független.hu környezetvédelmi lap értesülései szerint az angol Peninsula Orvosi Egyetem (Exeter) kutatói más, amerikai egyetemek munkatársaival összefogva arra a következtetésre jutottak, hogy a BPA nagyobb mennyiségben, szívbetegségre és cukorbetegségre hajlamosít.

A BPA a világ egyik legnagyobb mennyiségben gyártott kémiai anyaga: egy 2003-as felmérés szerint több mint 2,2 millió tonnányit állítottak elő belőle, a kereslet pedig azóta is évi 6 - 10 százalékkal növekszik.

Bár egyes laboratóriumi állatkísérletek azt igazolták, hogy a BPA biztonságos, más laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy ha nagyobb BPA-dózisnak tették ki az állatokat, azoknál májkárosodást, inzulinrezisztenciát, cukorbetegséget, elhízást és Dr. Szaido csapatának eredményei szerint hormonzavarokat is okozott. Mindent összevéve: a BPA totális biológiai hatásának feltérképezése az emberi szervezetben - még tisztázatlan.

A tudósok egyelőre nem tudják, hogy a tengerben lebegő műanyaghulladék mekkora veszélyt jelent az élővilágra, azonban a kutatás vezetője szerint olyan problémával állunk szemben, amelynek hatásait ma még nem érezzük. Dr. Szaido szerint azonban a jövőben fel kell készülnünk rá, hogy az efféle anyagok jelenléte újabb környezeti veszélyforrást jelenthet.