Mesterséges orr és 3D-s tapintásérzékelő Magyarországról
Az érzékelők fejlesztése a legeredményesebb terület jelenleg a magyar mikro- és nanoelektronikában - mondta Bársony István, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének (MFA) igazgatója azon a pénteki budapesti konferencián, melyen az európai és a magyar stratégiai elképzeléseket értékelték.
Bársony István vezeti azt a platformot is, amely a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati támogatásával az elmúlt évben áttekintette a magyar mikro- és nanoelektronika, valamint napenergia technológia lehetőségeit. Bársony hangsúlyozta, hogy a platform az Európai Unió által meghatározott néhány tucat kutatási terület közül kettőre összpontosít, ezeken kívánja koordinálni a magyar kutatóhelyek, egyetemek és az ipari cégek együttműködését.
Az érzékelők közül sikeres eszközfejlesztésig jutott például a gázérzékelő mesterséges orr, a háromdimenziós tapintásérzékelő és az agyba ültethető elektróda. A több irányú tapintáson alapuló, a világon egyedülálló érzékelő rendszert a TactoLogic elnevezésű spin-off mikrovállalkozás fejlesztette ki az MTA MFA és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai Karával együttműködve. Mint Vásárhelyi Gábor mérnök-fizikus, a fejlesztők egyike elmondta, a tapintásérzékelő a tárgy felületére merőleges nyomás mellett az oldalirányú komponenseket is jelzi, így egyebek közt robotokban alkalmazhatják csúszásmentes megfogásra. További felhasználásként említette Vásárhelyi a letapogató katétert vagy endoszkópot, melyekkel precíz, kíméletes orvosi vizsgálatok és műtétek végezhetők, valamint a tapintást is szimuláló művégtagokat.
Papp László villamosmérnök "neuronelektródját" uniós pályázati forrásból fejlesztette tovább, jelenleg több magyar egyetem és kutatóintézet alkalmazza állatkísérletes idegkutatásokban. Az agyba beültethető elektród kifejlesztője a konferencia helyszínén szervezett kiállításon is demonstrálta az érdeklődőknek az eszköz működését.
Kevesebb fejlesztési sikerről számoltak be a szakemberek a fotovillamos, azaz napenergia technológiai területről. A napenergia hasznosításával évtizedek óta foglalkozó Pálfy Miklós úgy véli, hogy ebben változást csak az így termelt villamosenergia átvételi árának emelése hozhat. Pálfy adatai szerint Németországban, Csehországban és Szlovákiában is mintegy ötszörös ez az ár a magyarországihoz képest.