Az alaszkai tundra. Olvadás és gáz lesz © Alaskastock

Az Egyesült Államokban a napokban tették közzé azt az úgynevezett „szövetségi tanulmányt”, amely az örökké fagyott altalaj, a permafroszt változásait, felolvadását legfejlettebben leíró szuperszámítógépeken futtatott modellek eredményeit elemezi. A vizsgálat arra jutott, hogy a globális felmelegedés 2100-ra a talaj 11 láb, azaz körülbelül 3,35 méter mélységben felolvad az északi térségben, s megváltoztatja Alaszka, Kanada és Oroszország nagy (2050-re 1 millió négyzetkilométernyi, 2100-re 4 millió négyzetkilométernyi) területeinek ökoszisztémáját.

„Ha a permafroszt felső rétege felenged, akkor az figyelemreméltó mennyiségű üvegházhatást előidéző gáz felszabadulását is magával hozhatja, ami viszont felerősíti a globális felmelegedést. Könnyen alábecsülhetjük a hőmérséklet emelkedésének ütemét. A mostani eredmények is arra intenek, hogy ideje volna megfontolni a teendőinket az üvegház-gázok kibocsátásának” – mondta David Lawrence, az amerikai Nemzeti Atmoszférakutató Központ szakértője.

A permafroszt kutatások egyik legnagyobb szaktekintélye, az Alaszkai Egyetem fairbanksi földrajzi intézetének munkatársa Vladimir Romanovsky azonban úgy véli, hogy Alaszkában nem fog ilyen drámai ütemben felengedni a fagyott talaj. Elmondta, hogy Lawrence és szerzőtársai számára már ajánlott szempontokat, hogy miként finomíthatnák előrejelzési rendszerüket, aminek szerinte azt az eredményt kellene hoznia, hogy a permafroszt fagyott marad. „Általában véve azt szeretném tudni, hogy a modell hogyan működik és hasonlítja össze az egyes partikuláris helyeken mért adatokat – mondta Romanovszky, aki monitorozó méréseket folytatott a szárazföld északi határától indulva egészen Dél-Alaszkáig.

Alaszkában a permafroszt fagyott maradt az utolsó jégkorszak, körülbelül 10 ezer év óta, bármilyen melegre is fordult az idő. A legmagasabb hőmérsékletet 2004-ben mérték azt követően, hogy az előző évből hátramaradt hó elszigetelte a felszíni talajt, amely egészen a permafrosztig fagyott maradt. „Ez volt az első év, hogy ilyet tapasztaltunk több mérési pontnál is, s nagyon különösnek találtuk. Aztán az idén nyáron a felső talaj hat hüvelykkel (mintegy 15 centiméterrel) mélyebben felolvadt mint normális volna” – közölte Romanovszky.

A Nemzeti Atmoszférakutató Központ számítógépes modellje más veszélyeket is feltárt. A permafroszt felengedése miatt ugyanis hatalmas mennyiségű édesvíz kerül az északi tengerekbe. Ennek mennyisége 1930-hoz képes 7 százalékkal emelkedett, s computer modell szerint 2100-ra újabb 28 százalékkal fog emelkedni. Az édesvíz fele a jégmezők, gleccserek megolvadásából, illetve származik, míg a maradéka esőből, hóból és a felengedő talajból elszivárgó vízből származik. A felhíguló tengervíz fizikai tulajdonságai pedig oly módon változnak meg, hogy gátolják a nagy tengeráramlások, például a Golf-áramlat keringését, amiből végül katasztrofális időjárás változás alakulhat ki.