Lesz-e mit fogni? © sxc.hu

A World Wide Fund for Nature (WWF) Rómában nyilvánosságra hozott jelentése a brit Royal Society tudományos társaságra (a brit akadémiára) hivatkozik, amely szerint mindez belátható időn belül veszélybe sodorhatja számos tengeri élőlény túlélését.

A WWF rámutat, hogy a mindössze két fokos átlaghőmérséklet-változás már többhetes hőhullámokhoz vezetett: 35 fok feletti hőmérséklettel szárazságot, súlyos terméskiesést idézve elő a Földközi-tenger partvidékén. A bajt erdőtüzek és vízhiány tetézték. A turizmusban kialakult nehézségekkel együtt mindez súlyos gazdasági hatást gyakorol a térség országaira.

A tengervíz savasodása miatt 2050-ig a tropikus és szubtropikus korallzátonyokon alig maradhat életben például a korall polip - írja a Royal Society jelentése. Ez súlyos következményekkel jár majd több százezer faj, de még az emberiség szempontjából is: az egyes planktonfajokra gyakorolt közvetlen hatás végiggyűrűzik a teljes táplálékláncon, még a nagyobb tengeri élőlények, mint például a tintahalak is megérzik majd hatását.

A folyamatot csak azzal lehetne lassítani, ha sikerülne csökkenteni a légkörbe jutó széndioxid mennyiségét. Ellenkező esetben az óceánok egyre többet vesznek majd fel belőle, így a víz kémhatását tekintve egyre jobban elsavasodnak. A tengerek és óceánok már így is felvették az emberiség által az elmúlt kétszáz évben termelt széndioxid mennyiség felét. Jelenleg a Föld minden egyes lakosára évente egy tonna széndioxid-felvétel esik.