A ráktól félünk a legjobban, ezt eddig is tudtuk. De az, hogy a szellemi leépüléstől is félünk, az számunkra is új. Egy nemrég – öt országban: Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Lengyelországban – elvégzett kutatás szerint ugyanis a rák után az Alzheimer-kór a legrettegettebb betegség.  

A könyörtelen, szellemi leépüléssel járó kór tünetegyüttesét már a 20. század elején leírták. Alois Alzheimer német ideggyógyász akkor az egyik elhunyt páciens agyának felboncolása alapján jutott arra a megállapításra, hogy a fokozatos hanyatlást a fehérjéknek és a jellegzetes módon összekuszálódott idegszálacskáknak a lerakódása okozza. A kutatók azonban máig nem tudták eldönteni, hogy ezzel az betegség okát vagy a tünetét azonosította a felfedező.  

AP

Feltételezik – ahogy korábbi számában a HVG is írt róla –, hogy az első fehérjeplakkok már a viselkedésbeli tünetek jelentkezése előtt 15-20 évvel kialakulnak, és visszafordíthatatlan károsodást okoznak, mire a betegség nyilvánvalóvá válik. Kevés olyan betegség van, aminek a biztos diagnózisa csak agyszövetminta mikroszkópikus vizsgálatával – és ezt csak a halál beállta után végzik el –, a plakkok és szálacskák láttán állítható fel. Pedig egyre több ember lesz érintett a betegség által, a vészjósló prognózisok szerint pedig csak rosszabbodhat a helyzet.

Pusztuló idegsejtek

A betegségben az agy bizonyos területein való lerakódások az idegsejtek pusztulását okozzák, és legelőször az emlékezetet megőrző idegközpont területén alakulnak ki. Veress Dóra pszichiáter szerint a betegség lefolyása hét stádiumra osztható, az aktuálisan fellépő tünetek klinikai képe alapján. Igaz, az egyes stádiumokban eltöltött idő széles intervallumokban változhat, van, akinek az állapota hosszú évekig stagnál, és olyan is akad, aki gyorsan végighalad bizonyos fázisokon.

A legújabb adatok szerint jelenleg több mint 35,6 millió áldozata van az Alzheimer-kórnak, illetve a demencia egyéb formáinak. Világszerte évente 4,6 millió beteget regisztrálnak, 2050-re 115,4 millió fölé emelkedhet a szellemi hanyatlásban szenvedők száma. Európában 7,3 millióra, ebből Magyarországon 160 ezerre tehető az Alzheimer-betegek száma jelenleg, akik hatvan év felettiek.

AP

Éppen ezért folyamatos a kutatás, hogy új kísérleti gyógyszereket dolgozzanak ki, amellyel elejét lehetne venni a szellemi leépülésnek. Ám mindeddig kudarcot vallottak az ezirányú kísérletezések. Az elmúlt években három ígéretes szert is tezsteltektöbb száz beteg bevonásával, ám a páciensek állapota egyáltalán nem javult. A kudarcról a Nature tudományos folyóirat is beszámolt, arra is kitérve, hogy a kutatók azt feltételezik, azért nem hatékonyak a szerek, mert hibás a betegség kialakulásáról immár száz éve felállított elmélet.   

Védőoltás?

Egyik ilyen ígértes próbálkozás volt, hogy védőoltással vennék fel a harcot a kór ellen. A 2000-es évek elején sikerült olyan oltóanyagot előállítani, amely a kísérleti állatoknál eltűntette az agyban lévő lerakódásokat, ám az embereken végzett vizsgálatokban már kiderült, a betegek emlékezete ennek ellenére nem javult.  A kutatók arra gyanakszanak, hogy a vakcina túl későn tűntette el a lerakódásokat, így a legújabb vélekedések szerint már huszonévesen meg kellene kapni az oltást, hogy védve legyünk a rettegett kór ellen.

De van egy folyamatban lévő kutatás is, amelynek eredményei körülbelül egy év múlva várhatók. A New York-i Cornell Egyetemen egy olyan immunterápiával kísérleteznek, amely néhány betegnél már bevált, most pedig több száz ember bevonásával kísérleteznek. Az eljárás lényege, hogy egészséges donorok véréből kiválasztanak egy bizonyos fehérjecsalásot, majd infúzióval a betegek vérébe juttatják azt. Ám annál a néhány betegnél, ahol már kimutattak pozitív változást a szellemi teljesítőképességben, legfeljebb másfél évvel korábbi állapotukat tudták csak visszaállítani.

Népszerű téma

Túl a konkrét gyógyszerkísérleteken, a betegség megelőzésével kapcsolatban is szinte folyamatosan jelennek meg újabb kutatási eredmények. Csak ízelítőként, megnéztük, ebben a hónapban, milyen kutatásokat publikáltak a szaklapok e támában.

Kétségkívül az egyik legérdekeseb, miszerint C-vitaminnal is küzdhetünk az Alzheimer-kór ellen. Svéd kutatók nagy figyelmet keltő eredményeit a Journal of Biological Chemistry közölte, a Lundi Egyetem molekuláris orvostudomány tanszékének vezetőjét, illetve tanulmányát idézve. "Ha Alzheimer-kórban szenvedő egerek agyszövetét C-vitaminnal kezeljük, jól látható, hogy a kóros fehérjelerakódások feloldódnak" – olvasható. Tény, hogy az antioxidáns hatású C-vitamint igen sokféle kóros állapotban alkalmazták már, de igen ellentmondó eredményekkel. A svéd kutatás folytatásáról azonban nincs hír.

Szintén nemrég jelent meg az a hír, miszerint a halolaj kiválóan javítja az agyműködést, az Alzheimeres betegeknek pedig nem is kell ennél több - számoltak be róla amerikai kutatók az Alzheimer-kór nemzetközi kongresszusán. Az amerikai ADNI tanulmány számos vizsgálóközpontban rendszeresen ellenőrzött idős emberekkel foglalkozik. A statisztikai elemzésben 819 idős ember adatait dolgozták fel, akiknek egy részénél semmiféle gondolkodásbeli zavar jeleit nem mutatták ki, másoknál már voltak bizonyos eltérések és a harmadik csoportba tartozók Alzheimer-kór tüneteit mutatták. A legfontosabb kedvező változást a halolaj fogyasztása az agy térfogatának alakulása szempontjából okozta: a táplálékkiegészítővel élők agyszövete nem zsugorodott olyan mértékben, mint az ilyen szempontból kezeletlen csoport tagjaié. Tehát a halolajkezelésben részesülő idős emberek gondolkodásbéli képessége jobban megmaradt, mint a többieké.

A Kaliforniai Egyetem (San Francisco) kutatói, szintén a konferencián, pedig arról számoltak be, hogy emberek milliói menekülhetnének meg az Alzheimer-kórtól, amennyiben sikerülne az olyan rizikófaktor hatását mérsékelni, mint a magas vérnyomás, a dohányzás, elhízás vagy a mozgásszegény életmód.