Alig egy hónapos, úgynevezett társadalmi vitát követően a kormány a múlt héten döntött a vizitdíj és a receptdíj bevezetéséről, holott már a felvetést is szinte kánonban bírálták az ellenzéki pártok, beteg- és orvosi szervezetek. A múlt héten Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogramban (lásd Fókuszban című rovatunkat) még csak egy laza utalás szerepelt "az orvos-beteg találkozóhoz kapcsolódó" díj bevezetéséről, ám annak számszerűsítése nélkül. A dokumentum lezárása után a balatonőszödi kormányülésen csütörtök déltől péntek hajnalig gyürkőztek egymással az SZDSZ-es tárca vezetői és az MSZP egészségpolitikusai. Így alakult ki a vizitdíj mértéke, és az a kör is, amelynek jövő év január 1-jétől a családorvosnál és a járóbeteg-szakrendeléseken meg kell fizetnie azt - mégpedig alapesetben minden orvos-beteg találkozás során 300 forintot.

Az alapesethez azonban számos kivétel kapcsolódik. Azoknak a krónikus betegeknek, akik hosszabb ideig ugyanazt a gyógyszert szedik, nem kell újra vizitdíjat fizetniük, amikor csak a receptjüket mennek felíratni. A plafon pedig évi húsz alkalom, vagyis 6 ezer forint kifizetése lesz - a családorvosnál és a szakrendeléseken külön-külön. De meglehetősen szélesre szabták a mentességet és kedvezményt élvezők körét is. A 6 év alatti gyermekeket ingyen fogadják a doktorok, és 4 millió főre teszik azok táborát, akik költségeik kétharmadát a vizit után, szociális alapon visszaigényelhetik az államtól. Közéjük tartoznak a gyesen lévők, a rendszeres szociális segélyben részesülők, a munkanélküliek, valamint azok a nyugdíjasok és nagycsaládosok, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét, vagyis a havi 51 600 forintot; ők végül alkalmanként 100 forintból megúszhatják az orvossal való találkozást. Pontosan ezek a szabályok vonatkoznak majd a kórházi ápolásra is: a betegek napi 300 forintot térítenek meg a költségekből, ám legfeljebb évi húsz napig.

Tovább szűkíti a fizetésre kötelezettek körét, hogy a sürgősségi ellátás és a szűrővizsgálatok továbbra is ingyenesek maradnak. Az eddig általános ellenszenvvel fogadott önrészfizetési kötelezettség megítélésén - ha nagy népszerűségre nem számíthat is - sokat javíthat, hogy a befizetett összeg teljes egészében az orvosoknál, illetve az intézményeknél marad. Így a háziorvosok bevétele első, durva becsléssel akár 20-25 százalékkal, a szakorvosi rendelőké közel 20 százalékkal is megnövekedhet. A kórházak teljes büdzséjéhez képest a prognosztizálható napi díjbevétel elenyésző lesz, ám ha azt számoljuk, hogy napi háromszori étkezésre a legtöbb intézmény összesen 300 forintot vagy még annyit sem tud fordítani, a vizitdíj bevezetésével legalább az élelmezés javulhat.

Számtalan gyakorlati kérdésre nincs még válasz, így nem tudni, hogyan juthatnak majd vizitdíj-visszatérítésükhöz a rászorulók, ki és hogyan tartja nyilván a látogatások számát, nehogy a beteg túllépje a húszalkalmas - 6 ezer forintos - maximumot. A regisztrációt tovább bonyolítja, hogy az önrészfizetés plafonja - valamennyi egészségügyi ellátást beleértve - összességében évi 15 ezer forint lesz. Megválaszolásra vár az is, hogy a gyermekorvosok, akiknek ma is alacsonyabb a jövedelmük, mint a felnőttekkel foglalkozó családorvosoknak, kapnak-e valamiféle kompenzációt, hiszen legtöbb betegük eleve a nem fizetős, 6 év alatti csoportba tartozik. Az egészségügyi tárcánál készült munkaanyagokban felmerült jó néhány további, emelt díjas szolgáltatás is: például szakorvos felkeresése beutaló nélkül vagy ügyelet kihívása nem sürgős esetben (ezek tarifája 600, illetve 1000 forint).

Többe kerül a leves, mint a hús - vélekednek sokan, akik a díj be- és visszafizetésének költségeit nagyobbra saccolják, mint a bevételt, amely biztosan nem éri el az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátásokra fordított 695 milliárd forintjának az 5 százalékát sem. Csakhogy a szakirodalomban társfinanszírozásként emlegetett hozzájárulásnak nem pusztán fiskális célja van. A nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve azt is várják tőle, hogy legalább valamelyest csökkentse az indokolatlan orvoslátogatások számát. Más kérdés, hogy ez a szempont nem kapott kellő hangsúlyt az elmúlt hónapok reformügyi okfejtéseiben, mint ahogy az sem, hogy a kormányzat tudatosítani szeretné, az egészségügyi szolgáltatás nem ingyenes; e célt szolgálná, hogy a betegek a kórházból történő távozás után kézhez kapják gyógykezelésük számláját.

Receptenként szintén 300 forintot kell fizetni az eddig 100 százalékos támogatással adott "ingyenes" gyógyszerekért januártól. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) legfrissebb adatai szerint tavaly 604 ezren átlagosan és fejenként öt receptet váltottak ki nulla forintos hozzájárulással. Ebbe a körbe tartoznak például az inzulinok, a skizofrénia elleni és az onkológiai gyógyszerek, amelyek az összes OEP-ártámogatás egynegyedét (88 milliárd forintot) vitték el 2005-ben. Vagyis egy recept kiváltása átlagosan 29 ezer forinttal könnyíti meg a közös kasszát. Az OEP gyógyszerkiadásainak féken tartása - vagy legalább a növekedési ütemének fékezése - a rendszerváltás óta egyetlen kormánynak sem sikerült: a gyógyszerekre kifizetett támogatás mára csaknem utolérte a fekvő betegek ellátására, vagyis a kórházműködtetésre fordított éves büdzsé nagyságát. Míg az előbbi 2005-ben 349 milliárd, az utóbbi 411 milliárd forint volt.

Az egészségügyi tárcára kirótt kormányzati feladatok közül várhatóan az egyik legnehezebb a gyógyszer-gazdálkodási törvény megalkotása lesz. Ebbe kell minden olyan jogszabályt belegyűrni, amelyektől a gyógyszerkiadások mérséklését remélik; ezek egy része az árképzéssel és az OEP-támogatás mértékével kapcsolatos szabály, más részük viszont az orvosok receptírási szokásainak megregulázása volna, vagyis az egymást helyettesíthető termékek esetében az olcsóbb készítmények preferálása. Ennek érdekében olyan számítógépes szoftvert kapnak majd a háziorvosok, amely megmutatja, hogy a páciens kezelésére - alapesetben, különösebb ellenjavallat híján - melyik orvosság a leggazdaságosabb.

Bár a Magyar Gyógyszerészkamara tagjai a múlt héten élőlánccal vették körül székházukat, nem sikerült a minisztérium vezetőit meggyőzni arról, hogy a patikaliberalizáció végveszélybe sodorhatja az országot. Így vége szakad - ugyancsak január elsejétől - annak a több mint egy évtizede tartó monopolhelyzetnek, amely a gyógyszertár-alapítást korlátozza. A megalkotandó szabályok szerint azok kaphatnak újabb patikanyitásra engedélyt, akik többletszolgáltatást - például hétvégi, hosszabb nyitva tartást - vállalnak. A kórházakban működő, úgynevezett zárt patikák - amelyek jelenleg csak az intézményben kiállított receptre szolgálhatnak ki orvosságot - pedig teljes jogú gyógyszertárakká válhatnak. Újdonság lesz, hogy szabályozott feltételek mellett kereskedők is árusíthatnak egyszerű, kis kiszerelésű, recept nélkül kapható szereket, például láz- és fájdalomcsillapítókat, orrcseppeket, kenőcsöket.

Az összes hivatásrendi kamarát - így a gyógyszerészit, az orvosit és a szakdolgozóit - érintő döntés, hogy megszűnik a kötelező tagság. A Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Gyenes Géza egyenesen a szervezet megszüntetéséről és az őket ért politikai támadásról beszélt, ám a doktoronként évi 18 ezer forint tagdíjat begyűjtő, az elnöknek havi 800 ezer forintos javadalmazást megszavazó érdekvédelmi szervezetet eddig sem minden orvos érezte a magáénak. Két évvel ezelőtt MSZP-s parlamenti képviselők már javasolták a kötelező tagság eltörlését, ám attól a konfrontációt kerülő Medgyessy-kormány elállt.

A nagy vonalakban már kirajzolódott háromszintű biztosítást a hónap végéig részletesen ki kell dolgozni. Vagyis meg kell határozni, mi jár állampolgári jogon (például sürgősségi, anya- és csecsemővédelmi ellátás), mi az, amire csak a járulékfizetők tarthatnak igényt, valamint azok, akik után az állam fizeti meg a járulékot, illetve milyen szolgáltatás vehető igénybe extra fizetségért, kiegészítő biztosítás fejében. Ennek kapcsán megkerülhetetlen lesz az egyéni járulékszámlák vezetése, és annak definiálása is, hogy a munkáltató milyen befizetési elmaradásai mellett tekinthető biztosítottnak a "vétlen" alkalmazott. A neheze pedig majd októberben kezdődik: az egészségügyi ellátórendszer strukturális átalakítása, amely garantáltan nagyobb indulatokat fog kelteni még a vizitdíjnál is, hiszen 160 hazai kórház jövőjéről kell dönteni úgy, hogy finanszírozásukra bizonyosan nem lesz több pénz.

GÁTI JÚLIA