HVG Hetilap
Szépségtapasz
Egy jó minőségű arckrémre az infláció ellenére sem sajnálják a pénzt a magyarok, a magyarországi drogériák tavaly is a piaci átlag felett tudtak növekedni.
HVG Hetilap
Kötelezően választható
Március végétől minden webshop köteles a Magyar Postát is felajánlani az áruja kiszállítására. A versenypiacot torzító paragrafus nem egyértelmű, a kormány hallgat.
HVG Hetilap
Nem szivároghat ki
Az érintetteknek kevés idejük volt, hogy leadják az első karbonvámbevallásukat. Az indulás másutt is kaotikusra sikerült.
HVG Hetilap
Vízben a gazda
Az időjárás egyelőre kegyesen bánik a magyar gazdákkal. Kérdés, hogy mit kezdenek a terménnyel, amikor tele vannak a raktárak tavalyi, olcsón is alig eladható gabonával.
HVG Hetilap
A rejtély kulcsa
A Dunaferr ügyesen kihasználhatja azt a lehetőséget, hogy az európai termelővállalatoknak szén-dioxid-kvótákat kell vásárolniuk, ha a tevékenységük üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. A cégek versenyképességének fenntartásáért az EU ingyenes egységeket bocsát a rendelkezésükre, ezekkel kereskedhetnek is. A szén-dioxid-egységek tőzsdei árfolyama a tavaly nyári, tonnánként 90 eurós csúcs után ereszkedni kezdett, de jelenleg is 65 euró körül jár. A dunaújvárosi cég üzemei (a kokszoló, a nagyolvasztó, a zsugorítómű és a hengermű) 2024-ben összesen közel kétmillió tonna térítésmentes szén-dioxid-kvótát kapnak az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréből. Ha a termelést a minimumon tartják, akkor ennek csak egy kis részét kell a gyár életben tartására fordítani, hiszen úgy a szennyezőanyag-kibocsátás is csekélyebb. Ha a társaság semmit sem változtat a jelenlegi helyzeten, csak értékesíti az ingyenes kvótáit a piacon, az idén közel ötvenmilliárd forintos bevételre tehet szert. Ebből ugyan, egy tavalyi kormányrendelet alapján, ki kell fizetnie 15 százalék tranzakciós díjat (bő hétmilliárd forintot), de a megmaradó 42 milliárd, amit az agonizálásért tesz el, még így is meglehetősen jó üzletnek tűnik.
HVG Hetilap
A sofőr, aki ott se volt
Az autonóm vezetési rendszerek első szintjébe (L1) tartozik a tempomat, a sávelhagyást megakadályozó vagy a követési távolságot tartó rendszerek, míg a második szint (L2) az úgynevezett ADAS: ez már képes segíteni a kormányzásban, a gyorsításban és a fékezésben, rengeteg szenzora révén pedig hozzájárulhat a balesetek elkerüléséhez. Létezik az úgynevezett L2+ szint, amikor a sofőrnek ugyan még néznie kell az utat, de ideális körülmények között leveheti a kezét a kormányról, és a pedálokat sem ő kezeli. Az L3 szinten a sofőr akár videót is nézhet, hiszen nem kell folyamatosan figyelnie az utat, a jármű képes önállóan haladni a forgalomban. Nem tud azonban minden feladatot megoldani, így „rázósabb” helyzetekben, például amikor az útviszonyok eltérnek a navigációs rendszerbe tápláltaktól, a rendszer visszaadja a kormányzást a sofőrnek, vagy megáll a leállósávban. A negyedik szinten (L4) üzemelnek a jelenlegi robottaxik. Ezek az időjárási és a forgalmi viszonyoktól függetlenül képesek eljuttatni az utast a célállomásra, aki bármivel foglalkozhat közben, akár alhat is; a jármű pedig, ha úgy adódik, utas vagy sofőr nélkül is közlekedhet. Az ilyen rendszereket azonban nem lehet akárhol használni: működési területük bizonyos városrészekre korlátozott, azok határait nem léphetik át – ezt hívják geokerítésnek (geofencing). Ma az önvezető technológia még nagyon messze van attól, hogy például egy szűk, zegzugos hegyvidéki olasz kisvárosban is magabiztosan közlekedjen. Ez lenne az ötödik szint (L5): az olyan jármű, ami bárhol, minden körülmények között biztonságosan működik, a sofőr szerepe pedig megszűnik: ezekben az autókban már nem lesz sem kormány, sem pedálok.
HVG Hetilap
Dég volt
Olykor a horgászokra is rájár a rúd, legalábbis ha valamiért nemkívánatossá válik a jelenlétük az adott terület állami fenntartója számára. 43 éves történet érhet így véget Dégen, ahol a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) mint üzemeltető 2022 decemberében nem hosszabbította meg a felújított Festetics-kastély 300 hektáros angolkertjéhez tartozó horgásztó működési engedélyét, így ott 2023-tól egyáltalán nem lehet halat fogni – mondja lehangoltan Magócs Gábor, a Dég Park-tó Horgász Egyesület elnöke. Az engedély megszüntetését az azt megelőzően vezetőváltáson átesett NÖF „koncepcionális és funkcionális újragondolással” indokolja. Meglehet azonban, hogy a horgászok kitiltása már azt az idei jogszabályváltozást előzte meg, amely felhatalmazza Lázár János építési és közlekedési minisztert, hogy ingyenesen magánkézbe vagy tartós vagyonkezelésbe adjon kastélyokat. Bármi is legyen a háttérben, Magócs szerint eddig is megfértek egymás mellett a különböző típusú kikapcsolódásra vágyó emberek. Az elnök szerint érthetetlen, hogy a tó új, turizmusra épülő koncepciójába miért nem fért bele a horgászat úgy, ahogyan a Tisza-tavi Ökocentrumban megoldották. A tó a helyieknek – akik a környéken másutt nem is tudnak horgászni – többet jelent egy szimpla vízfelületnél. Az engedély visszavonása körülményei – az elmúlt években Magyarországon nem szokatlan módon – a fő érintettek, azaz a helyiek véleményének mellőzésével történt, hiába tettek ők az elmúlt évtizedekben sokat a tó minőségének javításáért a saját pénzükből. Pedig kompromisszumra is hajlandók lettek volna, például arra, hogy a tórendszernek csak egy kisebb, félreeső részén horgásszanak, vagy akár csak a látogatási időn kívül. Az üzemeltető azonban semmilyen egyezkedésre nem hajlandó, s nem is köteles erre, ráadásul még a tóban „ragadt” halak után sem kártalanítja a száztagú egyesületet az állam.
HVG Hetilap
Kettős kötésben
Miközben a politikusok lelkesen méltatják a keleti nyitást, a statisztika a veszélyeit is kimutatja. Az utóbbi években példátlan módon meglódult a Kínából, Dél-Koreából importált termékek értéke, amivel az oda irányuló magyar kivitel nem volt képes lépést tartani. A magyar gazdaság kiemelkedő növekedését hozó 2018-as esztendőben a kínai–magyar külkereskedelem 3,4 milliárd eurós deficittel zárt, tavaly pedig már 8 milliárdos volt a mínusz. A Dél-Koreával folytatott áruforgalom 2018-as, 1,4 milliárdos deficitje pedig 5,2 milliárd euróra, sőt az idén már az első kilenc hónapban 5,5 milliárd euróra duzzadt. Mindez a kínai és dél-koreai cégek magyarországi beruházásaival függ össze, amelyek az export későbbi felfutásával kecsegtetnek, már amennyiben a reményeket sikerül készpénzre beváltani.
HVG Hetilap
Dízelgate újratöltve
Százmilliárd eurónyi egészségügyi és környezeti kárt, valamint több százezer ember halálát okozhatja 2050-ig, ha megszavazzák az Euro 7-es motorszabvány felvizezett szabályozását – derül ki a VoxEuropnak a kontinens vezető lapjaiban megjelenő cikkéből.
HVG Hetilap
A színfalak mögött
Egy stadionkoncert megszervezése nem kis feladat. A szervezőiroda először ajánlatot tesz a turnéra induló zenekar ügynökségének, amiben benne van a lehetséges helyszín, a szabad időpontok és a gázsi is. Ha ez összevág a fellépő elképzeléseivel, és ő visszaigazolja a koncertet, akkor leszerződnek a helyszínnel, kialakítják a jegyárakat és a költségvetést. Ezek után indulhat a marketing és a jegyértékesítés, utóbbit általában hosszú távú szerződés alapján a promoter által ajánlott jegyiroda végzi, meghatározott díj ellenében. A koncert előtti utolsó lépésként a technikai feltételekről kell gondoskodni, köztük a szállásról, a belföldi szállításról, a biztonsági szolgálatról, a cateringről, valamint a színpadtechnikáról.
HVG Hetilap
Ne tapossa laposra!
Az újrahasznosítás növelése a kimondott cél a 2024 első napjától induló kötelező visszaváltási rendszerrel, de ennek ellenkezőjével is kaszálna a hulladékkoncessziót 35 évre megszerző Mol.
HVG Hetilap
Az utolsó út
Sokak meglepetésére 2018-ban a General Electric (GE) korábbi magyarországi elnöke, Jörg Bauer szerezte meg a cég fényforrás- és autólámpa-üzletágát. A HVG információi szerint az akkoriban komoly pénzügyi gondokkal küszködő amerikai nagyvállalat jelképes összegért vált meg az egységtől, miután döntésre kényszerült: sokat vagy még többet bukik. Az izzógyár teljes leépítése a több mint négyezer munkavállaló végkielégítésének azonnali kifizetésével csaknem húszmilliárd forintba került volna. A termelés beszüntetésével a vevőkkel és beszállítókkal szembeni kötelezettségek teljesítése is meghiúsult volna, elhúzódó jogvitákat, kártérítési és kötbérfizetési kötelezettséget okozva. Bár az átadáskor az új vezetés megújulásról beszélt, szakértői vélemények szerint a Tungsram-csoport által előállított termékek elveszítették a versenyképességüket, ezért sem érdeklődtek a társaság iránt a GE versenytársai. Az átadással viszont a GE-nek sikerült megszabadulnia az összeomlás szélén billegő részlegtől, Jörg Bauer pedig kreatív üzleti cselekkel, az innovációt sulykoló kommunikációval még majdnem fél évtizedig késleltetni tudta az elkerülhetetlent.