Mibe kerül ez nekünk? 30 éves futamidő

A beruházást 31,3 milliárd forintban maximált összegből tervezték megvalósítani. Az eredeti szerződések szerint az állam 10 évre bérbe vette volna az épületet, amelynek üzemeltetését, szakmai működtetését állami feladatként határozták meg.   Az eredeti szerződéseket később felváltotta egy 30 éves futamidejű, 97,9 milliárd forintos nettó jelenértékű szolgáltatásvásárlási szerződés (nominálértéke 206,9 milliárd forint), ebben a magánpartner vállalta az épület üzemeltetését is.   Az új változat nominálértéken 66,6 milliárd forintos - 2004. évi nettó jelenértéken a rendelkezésre állási szerződésben rögzített diszkontráták mellett 6,9-17 milliárd forintos - többletkiadást jelent a központi költségvetés számára.   A létesítmény fenntartása, működtetése 30 év alatt nominálértéken, áfa nélkül 335,2 milliárd forintos költségvetési kiadást jelent.

A hangversenytermet, kortárs művészeti múzeumot és fesztiválszínházat magában foglaló Művészetek Palotájam (MÜPA) a köz- és magánszféra együttműködésével, Public Private Partnership (PPP) konstrukcióban valósult meg.

A jelentés szerint a MÜPA megvalósítását célzó kormányhatározatok csak a fejlesztés pénzügyi forrásait biztosították, a létesítmény fenntartásához, működtetéséhez szükséges fedezetet nem.
 
A számvevőszék megállapította, hogy a projekt, illetve abban az állami szerepvállalás nem volt kellően átgondolt, a beruházás menet közben kialakított célkitűzések szerint zajlott.
 
A döntés megalapozásához nem készült gazdasági számításokkal alátámasztott fejlesztési terv, hatástanulmány, költség-összehasonlító számítás. A fejlesztés megkezdésekor nem volt kialakított koncepció a többfunkciós létesítmény szakmai működtetésének módjáról sem - olvasható az ÁSZ összefoglalójában. 
 
Az akkori Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM), mint megrendelő, az eltérő kulturális funkciókhoz önálló szakmai programokat készíttetett, de ezek összehangolatlanok voltak, módosultak, ami csaknem két és fél éves határidőcsúszáshoz vezetett.

Az ÁSZ megállapítása szerint az állami és magánszféra együttműködése összességében színvonalas, Európában is egyedülálló, többfunkciós kulturális létesítményt eredményezett. A nem megalapozott előkészítés, az ebből következő funkció- és finanszírozási konstrukcióváltás azonban a megvalósítás gazdaságosságát és hatékonyságát hátrányosan befolyásolta.