Már január elején bejelenti aggregálási igényét a PentaSun Kft., amely először kínál ilyen szolgáltatást kimondottan háztartási méretű napelemes kiserőművek (hmke) számára – jelentette be a társaságot alapító Boczkó Tamás. A cég azt ígéri, hogy az áramtőzsdén, piaci áron értékesíti a vele szerződők többlettermelését, ami számításaik szerint a kilowattóránként 5 forintos hivatalos átvételi árnak akár a többszöröse is lehet. Ezzel nagyban segíthetik a bruttó elszámolásba kerülő kisebb napelemes rendszerek megtérülését.

A szolgáltatás elindulása előtti akadályok közül ugyanis elhárult egy újabb, amikor november elején az elosztói bizottság megszavazta az úgynevezett Virtuális POD rendszert, így 2025. január 1-től jogszerűen be lehet adni az első aggregálást az elosztóknak és élesben is elindulhat a szolgáltatás. A virtuális POD egy második mérésipont-azonosító, amely lehetővé teszi, hogy külön tudják elszámolni a hmke-k esetében a PentaSun által aggregált áramtermelést. A cég január 10-én jelenti be hivatalosan is aggregálási szándékát (ezt havonta egyszer lehet megtenni), így leghamarabb 2025. február elsejével indulhat a hozzájuk csatlakozók aggregálása, ami azt jelenti, hogy 

a felhasználók számláin március második felében jelenhet meg a hálózatba táplált többlettermelés – a hivatalos átvételi árnál várhatóan számottevően magasabb – ellenértéke. 

Boczkó Tamás szerint az elosztók az adott hónapot követő 5-10 munkanapon belül biztosítják számunkra az elszámolási adatokat, amik alapján a hó közepén tudnak elszámolni a fogyasztókkal, és utána utalják a pénzt.

Az alapító a HVG-nek korábban azt mondta, egyetlen akadálya van a szolgáltatás elindításának: a kritikus tömeg. Mivel a tőzsdei kereskedéshez elosztónként legalább egy megawattnyi (MW) termelői kapacitásra van szükség, ehhez minden elosztónál rendelkezniük kellene 200-250 ügyféllel. Ennek továbbra is van némi híja, de az ügyvezető bízik benne, hogy addigra összejön az induláshoz szükséges létszám. Mindenképp belevágnak, mert

nem akarjuk tovább hitegetni az eddig hozzánk csatlakozókat.

Közel 30 ezer potenciális ügyfél

Elsősorban azokra számítanak, akik kiesnek az úgynevezett szaldó elszámolásból – év végéig várhatóan 14 ezren, illetve jövőre további 15 ezren –, és kénytelenek átállni a bruttó elszámolásra (amikor nem a hálózatba betáplált és onnan vételezett áramkilowattok különbsége, hanem a fel- és letöltött kilowattok árkülönbsége alapján számolnak el, utóbbi esetben a betáplált áramért kínált 5 forintos hivatalos átvételi ár áll a vételezett áram legalább 35 forintos árával szemben). 

Összességében tehát közel 30 ezer potenciális ügyféllel számolhatnak úgy, hogy ebben még nincsenek benne azok, akik a szaldó elszámolás végdátuma, 2023. szeptember 7. után kértek engedélyt hmke telepítésére (az ő számuk vélhetően elenyésző, a lépés földbe döngölte a magánemberek napelem-telepítési kedvét). Azt még nem tudni, hogy a bruttóba átkerülők között pontosan milyen arányban lesznek lakossági és a jogi személyek (kisvállalkozások) által üzemeltetett napelemes rendszerek, de az első aggregátor nem bízza a véletlenre: az utóbbiak számára is megteremtették a lehetőséget szolgáltatásuk igénybevételére. 

A sokk, ami éri őket, amikor tíz nyugodt év után megkapják az első áramszámlát

– Boczkó Tamás szerint ez motiválja a bruttó elszámolásba átkerülő hmke-tulajdonosokat, hogy a többlettermelés piaci értékesítésének lehetőségeit keressék. 

Napelemes tető.

Asszonyi Eszter

Gazdasági tevékenység vagy sem?

Nem számolnak egyelőre a Napenergia Plusz Program (NPP) résztvevőivel, mivel az így telepített rendszerek tulajdonosai 3 évig nem folytathatnak gazdasági tevékenységet. Annak megítélése, hogy a többlettermelés piaci értékesítése gazdasági tevékenység-e vagy sem, a jogszabályok alapján ellentmondásos, de a cég szeretné elkerülni a kockázatokat. Az ügyben, mint a beszélgetésen jelen lévő Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetségének (MERSZ) elnökségi tagja, Dunai Bálint jelezte, már kértek állásfoglalást a minisztériumtól. 

A szövetség úgy véli, ez alapján azt is gazdasági tevékenységnek lehetne tekinteni, hogy az NPP-pályázat nyertesei a hivatalos átvételi áron értékesítik a többlettermelést, ezzel az erővel szerintük csak hálózattól független rendszereket lehetne telepíteni, de a gyakorlatban ez nem így van. A PentaSun jelezte, ha pozitív a minisztérium válasza, akkor megteremtik a lehetőséget az új pályázatos ügyfelek számára is, ami további 20 ezer potenciális kuncsaftot jelenthet.

Az biztos, hogy adózni – legalábbis évi 12 ezer kW betáplált árammennyiségig – nem kell senkinek. Ahogy az is, hogy a magánszemélyek bármikor csatlakozhatnak az aggregátorhoz, de jogi személyek esetében felmerülhet, hogy ki kell várni amíg lejár az aktuális áramszolgáltatási szerződésük. Utóbbiaknak arra kell figyelniük, hogy bár külön kell nyilvántartsák, de a többlettermelésből esetleg származó bevételük növeli az alanyi áfamentességre jogosító legfeljebb évi 12 millió forintos évi árbevételüket.

Mi kell ahhoz, hogy a piaci árat kapjunk a többlettermelésért?

A csatlakozók benne maradhatnak a rezsicsökkentésben, és minden szükséges adminisztrációt a kft. intéz, ehhez nem kérnek sem belépési díjat, sem tagdíjat, sem havidíjat az ügyfelektől, csak azt hogy rendelkezzenek magánszemélyes adószámmal, okosmérővel, élő hálózathasználati szerződéssel, és persze hogy bruttó elszámolásban legyen napelemes rendszerük, de korábbi cikkünkben további részletek is olvashatók.

Nem elvárás, de nem árt egy euróalapú számla sem, mivel az elszámolás euróban történik. Persze mindezt nem adják ingyen: van megbízási díj, ami a piaci ár 40 százalékát teszi ki, de ezt a már értékesített áram árából tartják vissza. A felhasználóknak visszautalt összeg még így is jóval több lehet, mint a hivatalos átvételi ár. Saját elemzésük szerint 2023-ban a megbízási díjjal csökkentett elméleti visszatérítés mértéke kilowattonként (kW) átlagosan 15 forint körül alakult, amivel háromszorosan múlta felül az 5 forintos átvételi árat.

Okos mérő.

Deutsche Telekom

Az első fecske

Bár a MERSZ úgy tudja, hogy jelenleg összesen 80 aggregátor regisztrált a hatóságoknál, ezek túlnyomó többsége csak egy ilyen cégeknek szóló pályázat indulásával kapcsolatos pletyka nyomán tett így. Közülük kevesen aktívak aggregálásban, és ezek között is kevés az új cég. 

Dunai Bálint szerint összesen 2-3 olyan új vállalkozás van, akik független aggregátorént jelennek meg, vagyis “akiknek nincsenek saját érdekeltségei és eszközei, nem tesznek különbséget partnereik és azok eszközei között, nincsenek kereskedői és céges összefonódásai, ami miatt megkérdőjelezhető lenne a pártatlanságuk”.

Ő arra számít, hogy a 2025 első negyedévében 3-5 cég “mehet rá” a bruttó elszámolásba kerülő hmke-sekre, és a szövetség – amelybe a PentaSun is kérte már felvételét –, igyekszik támogatni őket ebben. Úgy látják, a többiek még kivárnak, és figyelik, hogyan boldogul az első fecske. 

Átalakulás indul, de nem lesz kockázatmentes

A MERSZ elnökségi tagja arra számít, hogy a PentaSun hozzájárul a hmke-k piacosodásához, és lehetőséget biztosít további terjedésükhöz, amit a szaldó elszámolás kivezetése hazavágott. Ezt az emelkedő tőzsdei árak is támogatják, bár hozzá kell szoknunk azok volatilitásához – mondta a napelemes ágazati háttérrel rendelkező érdekvédő.

Jelenleg még kockázatot jelent, hogy ha sok aggregátor jelenik meg, mert őket ki kell szolgálni adatokkal, kezelni kell a virtuális POD-okat – ez tudomásuk szerint jelenleg még csak egy szolgáltatónál megoldott automatikusan.

De az aggregálásnak vannak további kockázatai is, elsősorban azért, mert az ezek a vállalkozások az MVM jelenleg olcsón (kilowattonként öt forintért) rendelkezésre álló forrásait konvertálják át. Pár ezres nagyságrendnél ez még nem számottevő, ám tízezres tételben már megboríthatja az állami tulajdonban lévő áramkereskedő egy évre előre rögzített terveit, ennél fogva 

van szabályozói kockázata az aggregálásnak, nem lehet tudni, hogy meddig működhet a jelenlegi keretek között. 

Mi változhat? Például az ár. Ha az aggregátor elviszi a többlettermelést, az nem fog segíteni a kereskedőnek, akinek így is be kell menetrendezni a termelést. Ez a többletkockázat megjelenhet az áram árában Dunai Bálint szerint, és befolyásolhatja akár a jövőre bevezetendő új, KIF 4-es tarifát is (ennek ára most még azonos a többi tarifával). A KIF 4. lényege, mint korábban is írtuk, hogy a fogyasztókat arra ösztönözze, hogy a napközbeni órákra időzítsék áramfogyasztásukat.

A tömeges aggregálás emellett – amire ráerősíthet a KIF 4.-es tarifa is – megváltoztathatja az egyes fogyasztók szokásait, és ezzel ki lehet dobni a korábban menetrendezéshez használt fogyasztói profilokat. Ezek újraalkotása sok pluszmunkával járhat majd, aminek megint lehet árfelhajtó hatása. A szakember arra számít, hogy 1-2 éven belül reagál minderre az állami áramkereskedő, emellett várhatóan a rezsicsökkentés jelenlegi rendszere sem marad érintetlen.