A GDP-hez viszonyítva az utolsók között van Magyarország.
Magyarország költi az egyik legkevesebb pénzt a gazdaság méretéhez viszonyítva nyugdíjra – derül ki az Eurostat összesítéséből. Az uniós statisztikai hivatal most tette közzé az erre vonatkozó 2021-es adatokat, ebből az látszik: amíg az EU országaiban átlagosan a GDP 12,9 százalékát költötték ezekre az ellátásokra, ez az arány mindössze 7 százalék volt Magyarországon.
A tagállamok között nagy a szórás: amíg a görögöknél a bruttó nemzeti termék 16,4 százaléka megy el nyugdíjra, az olaszoknál 16,3 százalék, de még az osztrákoknál is 15, Írországban mindössze 4,5 százalék ez az arány, Máltán pedig 6,4 százalék. Magyarország a maga 7 százalékával a harmadik legalacsonyabb számot produkálja.
2021-ben az EU lakosságának 27 százaléka kapott nyugdíjat, a kedvezményezettek 80 százaléka idős korából eredően, a kifizetett nyugdíj 80 százaléka is nekik járt. A második legnagyobb kedvezményezetti kör az özvegyeké, a kifizetések 12 százaléka volt ilyen nyugdíj, míg az összes kedvezményezett 21,3 százaléka kapott özvegyellátást. A járadékban részesülők 12,2 százaléka kapott rokkantnyugdíjat, nekik a teljes keret 7,9 százaléka járt.
* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?
A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.