Az adott településre jellemző jövedelemviszonyoktól függ majd, hogy ki mennyi vissza nem térítendő támogatást kaphat az új otthonfelújítási programban. Ezt eddig is lehetett tudni, az Energiaügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium viszont most elárulta, hol húzzák meg a határokat. Azok jutnak a legtöbb pénzhez, akik lakóhelyén 312 450 forint alatti a nettó havi átlagkereset.
Lassan adagolja a kormány a június elején, pár nappal az önkormányzati és európai parlamenti választások előtt kiírni szándékozott, összesen 108 milliárd forintos otthonfelújítási program részleteit. Most kiderült, hogyan differenciálnak a különböző településeken élő pályázók között, vagyis kinek mekkora önerőt kell majd beletennie a családi házak energetikai felújítását célzó beruházásba.
A programmal pályázónként legfeljebb hétmillió forintos beruházást lehet megtámogattatni, amennyiben ezek révén legalább 30 százalékos energiamegtakarítást érnek el az ingatlanon. Az összeg nagy része önerő lesz: egymilliót az elején bele kell tenni, hatmillió forintot pedig részben kedvezményes hitelből, részben vissza nem térítendő támogatásból finanszírozza a program a Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU fejezete terhére.
Azt eddig is lehetett tudni, hogy a vissza nem térítendő támogatás nem mindenki számára lesz egyforma, hanem a járások jövedelemviszonyaitól – mennyire tér el az országostól a helyi átlagjövedelem – teszik függővé, hogy 2,5 vagy 3,5 millió forintot engednek el a hatmillióból. Pénteken az Energiaügyi és a Nemzetgazdasági Minisztérium közös közleményben tudatta ennek részleteit:
- azok a pályázók juthatnak a legnagyobb, 3,5 milliós támogatáshoz, akik lakóhelyén nem éri el a jövedelem az országos átlag 75 százalékát (312 250 forint nettót*) – a tárcák szerint 63 ilyen járás van;
- hárommilliós támogatáshoz juthatnak azok, akik lakóhelyén az országos átlag 75-110 százaléka (312 450 és 458 260 forint) közé esik az átlagjövedelem – ez 96 járásra jellemző,
- a legkevesebb, 2,5 millió forintos támogatást pedig azok érhetik el, akik lakhelyén az országos 110 százaléka feletti az átlagjövedelem (legalább 458 260 forint a havi nettó) – ilyen járásból 38 van.
* A KSH legutóbbi adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények figyelembevételével számolt országos nettó átlagjövedelme 416 600 forint volt.
A tárcák jelezték még, hogy
- a beruházás a hétmillió forintos keret fölötti is lehet, de legfeljebb 6 millió forintig lehet igénybe venni a támogatott finanszírozást, és legalább egymillió forint saját erő kell hozzá,
- a támogatás az életvitelszerűen lakott, egy- és többlakásos családi házakban tervezett beruházásokra vehető igénybe.
Emlékeztettek a támogatott munkálatokra jellegére is:
- az épület külső határoló elemeinek hőszigetelése,
- nyílászárócsere,
- a használatimelegvíz-rendszer korszerűsítése,
- a fűtésrendszer korszerűsítése magas hatásfokú gázkazánnal, a hozzátartozó kéménybéleléssel és a kapcsolódó hőleadókkal (ez alapján kérdéses, hogy vajon a központi hőszivattyút vagy hőszivattyús klímák beszerelését is támogatják-e).
A programot a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. műszaki közreműködő szervezete, az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. bonyolítja le. Az igényléseket a kereskedelmi bankok MFB Pontjain lehet majd benyújtani várhatóan nyár elejétől 2026 végéig. A program társadalmi egyeztetése a következő hetekben kezdődhet a minisztériumok szerint.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.