Minden olyan háztartási méretű napelemes kiserőmű szaldó elszámolásban marad, amely idén szeptember 7-vel bezárólag bejelentette ezirányú igényét a szolgáltatónál, és ez független attól, hogy a telepítésre kapott határidő mikor jár le – közölte keddi gazdasági bizottsági meghallgatásán Lantos Csaba energiaügyi miniszter.

A politikusoktól a mi hazánkos Apáti István kérdezte meg (Apáti nem tagja a bizottságnak, de a tagok megszavazták, hogy kérdéseket tehessen fel), hogy mi történik azokkal a háztartási napelemesekkel, akik még a szaldós határidő előtt adtak be igénybejelentést, de a lassú megvalósítás miatt esetleg kifutnak abból a határidőből, amit a telepítésre biztosít a szolgáltató. Ez az időszak ugyanis szolgáltatótól függően 6-12 hónap között alakul, és lehet olyan, aki a kivitelezők leterheltsége vagy az alapanyagok nehezebb elérhetősége miatt nem tudja határidőn belül megvalósítani a beruházást, és akkor esetleg elveszíti a még szaldós engedélyét.

A miniszter megnyugtatta a képviselőt, hogy a rendkívül kedvező szaldó elszámolásban – amelyet előbb el akart törölni a kormány, de aztán a Fidesz frakcióvezetőjének kérését követően mégis megtartott – mindenki benne marad, aki az idén szeptemberi határidő előtt nyújtott be engedélyt, és 2025. december 31-ig kiépíti a rendszerét; és ez független attól, hogy mikor fut ki a szolgáltató által szabott határidő. Jogszabályt is módosítanak majd ezért – mondta Lantos Csaba.

A miniszter a meghallgatáson kitért a szélenergiára is, amit – mint közölte – nem ambicionál annyira a kormányzat, de kiderült az is, hogy mit ambicionál. Például Paksot, a gázerőműveket, a napenergiát, az akkumulátoros és gravitációs energiatárolást, vagyis a szivattyús-tárolós erőműveket. Utóbbival kapcsolatban jelezte, hogy vizsgálják, hol lehetne ilyet telepíteni, és jövő év végére szeretnének odajutni, hogy akár több helyszínt is jelölhessenek ilyen célra, de hosszú, tíz éves kifutású projektnek nevezte.

A gázerőművekkel kapcsolatban beszélt a Mátrai Erőmű működésének fenntartásáról is. Megismételte, hogy amíg meg nem épül az oda tervezett modern ciklikus gázüzemű új erőmű, addig szükség lesz a lignites blokkokra. Az új gázerőművek ügye egyelőre tenderfázisban van, még nem érkeztek be a végső ajánlatok, ezt jövőre várja. Ha kiválasztják a győztest, ahhoz képest 3-3,5 éven belül állhat működésbe az új erőmű (vagyis 2027-nél hamarabb aligha). A Mátrai Erőmű területén ezenkívül naperőmű és hulladékerőmű is épül majd, ami szerinte a munkahelyek megőrzéséhez is hozzájárul.

Zombierőmű a Mátrai a természetvédők szerint, és csak égeti a pénzt

A Mátrai Erőmű az ország legnagyobb szén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátója, életben tartásával nemcsak uniós forrásokat kockáztat az ország, veszélyezteti a környéken élők egészségét, és hátráltatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, hanem az adófizetők pénzét is égeti. Erre figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége, amely egyszerűen lezombizza az erőművet.

Lantos Csaba egyébként azzal kezdte beszámolóját, hogy az energiapiacon azután indult jelentős árcsökkenés, hogy felállt az önálló energiaügyi minisztérium, szerinte ez tette lehetővé, hogy „jó néhány árcsapdát kivezessünk”. Jelezte, hogy a gáztárolók „gyakorlatilag teljesen” fel vannak töltve, és azt is mondta, hogy sikerült felülteljesíteni az uniós célt a gáz- és az elektromosáram-fogyasztás csökkentésében. A miniszter szerint legyünk büszkék, hogy tavaly csupán 8,3 milliárd köbméter gáz fogyott itthon, és hogy 1990-hez képest már 37 százaléknál tartunk a káros gázok kibocsátásának csökkentésben. (Ellenzéki felvetésre, hogy ez jórészt a nehézipar rendszerváltás idején történt leállásának köszönhető, és volt ez az érték magasabb is, azt válaszolta, hogy közben viszont nőtt a gazdaság.)

Meglepőnek nevezte az elektromos áram fogyasztásának csökkenését, ami részben az általa napenergia-forradalomnak nevezett napelemes rendszerek gyors ütemű terjedésének eredménye. Szerinte

az összenergia-fogyasztás csökkenő pályán van, miközben a gazdaság növekszik.

Részletezte a napenergiás termelési kapacitások növekedésének mértékét: tavaly 1, idén 1,5 GW feletti napelemes kapacitás épült ki az országban, 2,2 GW háztartási és 3,3 GW ipari méretekben. „Amikor szépen süt a nap a hazai áram 90 százaléka, bizonyos órákban napelemből jön” – mondta. Szerinte „Pakssal kiegészülve ilyenkor teljesen karbonmentes a áramelőállítás”. Paksról szólva jelezte, hogy dolgoznak az üzemanyag beszerzésének diverzifikálásán.

Mégis jöhet francia üzemanyag Paksra

A kormány új határozati javaslata szerint „új, alternatív, korábbitól eltérő gyártótól származó üzemanyag felhasználására is sor kerülhet".

Ezenfelül sorolta minisztériuma eredményeit, például, hogy

• jövőre visszaengedik a háztartási méretű kiserőműveket a hálózatra (az ország területének 93 százalékán), hogy oda felölthessenek áramot; szerinte már 245 ezer ilyen háztartás van,
• elindul a Napenergia Plusz program, amelyik napelemeket és energiatárolók felszerelését segíti,
• indulni fog az ipari méretű akkumulátortelepítési pályázat is.

A megújulók terjedésének köszönhető, hogy idén 88 olyan nap volt, amikor legalább egy órára nullás vagy negatív volt az áramár, szerinte ez abból is fakad, hogy amikor a németországi partközeli területeken nagyon fúj a szél, az oda telepített szélerőművek itthon is leverik az árakat, mivel a lengyel és a cseh vezetékrendszereken keresztül hozzánk is elér.

Kulcskérdés a szuverenitás, energiaügyben is

– hozta fel az utóbbi hetek kormányzati kulcsszavát, mire a kettővel mellette ülő Németh Szilárd rezsibiztos fel is nézett a telefonjából.

A geotermikus energia hasznosítását is megemlítette, ezt leginkább a távhőben lehet majd alkalmazni, a jelenlegi 10 százalékos aránya jelentősen nőni fog – mondta, és jelezte, hogy több geotermikus erőmű megvalósításának is elindult a folyamata ezek 2-4 MW-osak lehetnek majd. Dolgoznak a biogáz-stratégián, és már működik egy kísérleti zöldhidrogéngyár is, de „még nem tart ott” a hidrogénipar, hogy elérje a 2-3 euró/kg-os előállítási költséget.