Ha az infláció jelentős részéért felelős üzemanyagáraknál be kell ismét avatkozni, a kormány meg fogja tenni – mondta Orbán Viktor a parlamenti szezonnyitó beszédében. A miniszterelnök szavai előtt néhány nappal már Nagy Márton is belengette a benzinárstop visszahozatalát: a gazdaságfejlesztési miniszter a Közgazdász vándorgyűlésen beszélt arról, hogy a kormány figyeli az üzemanyagárakat és hogy be kell-e újra avatkozni.

Tényleg az üzemanyag felelős most az inflációért?

Ha nem is teljes egészében, de azért egy komoly részéért igen. Az üzemanyagok a legfrissebb, augusztusi adat szerint 31,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, amikor még 480 forint volt az egységes hatósági ár. Voltak azért tételek, amelyek ennél jobban drágultak – a cukor, a krumpli, az iskolai, illetve óvodai, bölcsődei étkeztetés, a tankönyv, az állateledel, és persze a rezsi minden olyan összetevője, ami szeptembertől már nem fogja tovább növelni az inflációt, hiszen onnantól már a tavaly őszi magas árakhoz viszonyítunk – de nyilvánvaló, hogy ezek közül toronymagasan benzinre költ a legtöbbet az, akinek szüksége van rá. Persze ha hirtelen pont ugyanannyiba kerülne az üzemanyag, mint tavaly ilyenkor, még akkor is a mienk maradna az EU legnagyobb inflációja, szóval ez azért önmagában nem oldana meg mindent. De tény, hogy sokaknak fáj a benzin drágulása.

A mostani drágulás amúgy két fő okra vezethető vissza: a forint gyengül, a kőolaj világpiaci ára pedig nő, elsősorban azért, mert Oroszország és Szaúd-Arábia visszafogja a termelést.

Összeomlás nem lett legutóbb, totális káosz igen

A legutóbbi benzinárstopot akkor vezette be a kormány, amikor 2021 novemberében a benzin és a gázolaj ára is átlépte az 500 forintos lélektani határt. Most bőven 650 forint fölött mozognak ezek az árak, szóval sokan érezhetik azt, hogy valamit lépni kellene – csak érdemes emlékezni arra is, hogyan ért véget a legutóbbi benzinárstop.

2022-ben ugyanis nagyon látványosan derült ki az, hogy a közgazdaságtan alapvető szabályait nem lehet akkor sem kormányrendeletekkel átírni, legfeljebb ideig-óráig. Egy darabig ment a bűvészkedés a szabályokkal, aztán egy idő után már nem volt menedék: 2022 decemberének elejére eljutottunk oda, hogy az ország benzinkútjainak negyede nem volt képes már hatósági áras benzint és gázolajat adni, mert nem volt náluk már ebből. Erre aztán rájött még egy jókora adag pánik is – az OMV átmeneti készlethiányról számolt akkor be, a Mol pedig közölte, hogy benzinből kétszer, gázolajból másfélszer annyi fogy, mint egy átlagos napon.

A szabályokat egyébként is folyamatosan piszkálgatták a benzinárstop idején, előbb a külföldi, aztán a céges autókat tiltották ki a kedvezményezett körből, utóbbinál aztán kiderült, hogy nem nagyon volt ellenőrzés, céges-e egy kocsi. A nagykereskedelmi árak elszálltak, a jókora sorban állás mindennapos tapasztalat volt a benzinkutaknál, Hernádi Zsolt és Gulyás Gergely pedig egy késő esti kormányinfón bevezette a visszaélésszerű tankolás fogalmát, csak hogy ki ne kelljen mondaniuk azt a szót, hogy pánikvásárlás.

Vagyis egész egyszerűen:

az árbefagyasztás egy olyan lépés, amelyből nagyon nehéz visszajönni, és összevissza hatásmechanizmusok járnak vele együtt a gazdaságban, és ha azt nem monitorozzuk előre jól, akkor lehet, hogy több kárt okozunk, mint amennyi hasznot hajtunk.

Ezt nem egy ellenzéki politikus mondta, hanem Orbán Viktor, még 2021 októberében, amikor egy jobbikos képviselő kérdezte meg, miért nem vezetnek be benzinárstopot. Akkor még épp úgy volt, hogy a kormány nem akar belenyúlni a benzinárba – aztán amikor megtették, látszott, hogy tényleg összevissza hatások lettek.

Nem lehet csak úgy adót csökkenteni

És még életbe sem lépett a 2024-es adótörvény: a kormány jókora adóemelésről döntött, a jövedéki adó literenként több mint 30 forinttal fog nőni, és mivel erre még rárakódik az áfa, bruttóban több mint 40 forint lesz a literenkénti drágulás.

Logikus volna a felvetés, hogy ha olcsóbb benzint szeretne a kormány, akkor csökkentse az adót. Ez nem ilyen egyszerűen működik: az EU a benzinnél 359, a dízelnél 330 euróban határozza meg ezer literenként azt a szintet, ami alá a jövedéki adót nem lehet levinni, az áfakulcs pedig kötelezően annyi minden EU-tagállamban, amennyi az adott ország alapértelmezett áfája, kedvezmény nélkül.

De a népszerűséget, hát azt hozza

Persze a Kádár-korszaknak az is egy nagy tanulsága, hogy egy rendszer jókora népszerűséget szerezhet magának a jóléti intézkedésekkel, még akkor is, ha egy idő után már visszaüt, hogy erőszakot próbáltak tenni a közgazdaságtanon.

De hogy piacgazdaságokról legyen szó: azt az USA példáján mutatta ki egy stanfordi kutatás, hogy az elmúlt több mint negyven évben látványosan akkor esett nagyot az aktuális elnök népszerűsége, amikor drágult a benzin, sokkal szorosabb volt ez a kapcsolat, mint bármely más áru és az elnök kedveltsége között. Ennek a magyarázata a szerzők szerint nem csak az, hogy sokakat érint (hiszen ételt még többen vesznek, ott még sincs ennyire erős kapcsolat), hanem az is, hogy a benzin árát sokszor látjuk autóban ülve, nem csak a vásárláskor.