Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Majdnem duplájára emelték a megtakarítások után fizetendő adót; bemutatták a 2024-es költségvetést, és már kezd látszani, min próbálnak spórolni; megsemmisítette a törvényszék a Ryanairre fogyasztóvédelmi bírságot kiszabó határozatot. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Egy késő esti rendeletbe rejtett el a kormány egy újabb adóemelést: júliustól a lakossági kamatjövedelmek adóját majdnem megduplázzák – egész pontosan a 15 százalékos kamatadón felül már 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli majd ezeket. Emellett a befektetéseket megpróbálják állampapírba átterelni – a gyakorlatban ez a legjobb bankbetéteket is kivégezheti, hiszen az állampapír adómentes marad –, az pedig már csak hab a tortán, hogy a bankokat az állampapírok reklámozására kötelezik.
A Bankszövetség úgy reagált minderre: a teljes nemzetgazdaság rosszul jár, hiszen így a bankok kevesebb hitelt tudnak majd adni. Mi pedig a Fülkében elemeztük ki, milyen hatásai lehetnek a döntésnek.
Bemutatták a 2024-es költségvetés tervezetét. 6 százalékosra tervezett infláció mellett 2,5 százalékkal nő a kiadási főösszeg – ezt hívhatnák megszorításnak is, ha a kormánykommunikáció ismerné ezt a szót. A kórházakra, az egyetemekre és a honvédelemre szánt keretet látványosan megemelik, az általános- és középiskolákra, valamint a háziorvosokra viszont alig jut több pénz, mint idén, ha beleszámoljuk azt is, hogy az infláció mennyivel értékteleníti el az összegeket, a vasút pedig nagyon nagyot bukik. A büdzsé igencsak szűkmarkú és az észszerű uniós javaslatokkal is dacol – a kormány ezt Brüsszelre fogja. Arról pedig, hogy milyen módon érnék el, hogy legyen elég bevétel az államkasszában és ne legyen túl sok kiadás, annyit írt a kormány, hogy idő előtti lenne és veszélyeztetné a hatás kiváltását, ha csak úgy az orrunkra kötnék.
A részletekből az is kiderült, hogy a nyugdíjkasszán lesz egy minimum 531 milliárd forintos lyuk, és hogy az állam 200 milliárd forintot fog jövőre fizetni a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó konzorciumnak az autópályák üzemeltetéséért. Az önkormányzatok ellenben a vesztesei lehetnek az új költségvetésnek, nem véletlen, hogy Karácsony Gergely mindezt úgy kommentálta, hogy „ez már vérontás”, és bejelentette, hogy perre készül, amiért már a fővárosnak kellene támogatnia a kormányt.
A költségvetés egy izgalmas pontja a jegybank veszteségtérítése – ugyanis a kormány ezt egyszerűen kihagyta a büdzséből, hiába volna törvényi kötelezettsége. Az MNB most adta ki a 2022-es beszámolóját, e szerint 402 milliárd forint veszteséggel zárt, idén pedig még nagyobbat bukhat, ezért a saját tőkéje szinte biztosan negatívba fordul. Ilyenkor a törvény szerint a költségvetésből kellene ezt kipótolni, Varga Mihály pedig közölte, hogy a parlamenthez fordul, vagyis ne csodálkozzunk, ha hamarosan kiveszik a jogszabályból a kormánynak ezt a kötelezettségét.
Ami pedig még 2023-at illeti: a KSH módosított az első negyedévről szóló GDP-adatán, így még nagyobb a visszaesés, mint amiről eddig szó volt.
Jogerősen megsemmisítette a Fővárosi Törvényszék a Ryanairre tavaly kiszabott fogyasztóvédelmi bírságról szóló határozatot. Emlékezetes, tavaly a különadó bevezetése után a légitársaság elkérte az utasaitól az új adó összegét az olyan jegyek után, amelyeket még az adó kiszabása előtt, de már a hatályba lépés utáni dátumra váltottak meg. Ez után jött a fogyasztóvédelmi bírság, amely most mégis semmissé vált.
Az igazán fontos része a döntésnek az, amiért megsemmisítették a bírságot. A kormányhivatal tavaly azzal az indoklással bírságolt: a Ryanair azért nem háríthatta tovább az adót az utasokra, mert az adó alanya nem a légitársaság, hanem a földi kiszolgálást végző cég. A bíróság most kimondta, hogy akármi szerepel a jogszabályban, az adóalany igenis a légitársaság volt.
A hét képe: kezdődnek a kötelező akciók
Eljött a május 31-i határidő, amíg a cégeknek le kell adniuk az éves beszámolót, így aztán alaposan végignézhettük, mi minden történt a cégvilágban 2022-ben. Megtudtuk például, hogy Orbán Viktor családjának látható vagyona a 100 milliárd forinthoz közelít, Orbán Győző egyik bányacége kétmilliárdos osztalékot adott, a másik veszteséges lett, ahogy Orbán Ráhel bababoltja is, Tiborcz István egy cége viszont nulla forint árbevételből csinált egymilliárdos profitot.
A Market Építő 25 milliárd forint osztalékot fizet, ami húszezres bankjegyekben tizenegy méterrel magasabb pénzkupac lenne, mint a Mol Campus toronyház. A kormány reklámkampányait szervező cégek osztaléka 9,8 milliárd forint lett, a trafikokat ellátó cégé 8 milliárd, Mészáros Lőrincék pedig 3,2 milliárd forint osztalékot vettek ki az építőcégből, ami a MÁV szerint kihagyta a vasat a vasbetonból. Mészáros szállodacége eközben Mészáros bankjától vett fel hitelt, mégis mínuszban zárt. A kaszinóüzemeltetés nagy üzlet volt, Habony Árpád 5, Garancsi István pedig 10 milliárd osztalékot tehet zsebre a cégéből. A lélegeztetőgép-üzlet egyik nagy nyertesének profitja pedig ezredére esett vissza, majd megszüntették.
De kiderült az is, hogy a Megafon 2,7 milliárd forint támogatást kapott, a Mediaworks pedig megduplázta a profitját. A Közgép, amióta Szíjj Lászlóé, már a második egymást követő évben hoz 800 millió feletti nyereséget, bezzeg az egykori tulajdonos, Simicska Lajos mostanra megmaradt egyetlen, lótenyésztő vállalkozása ezt az évet is mínuszban zárta.
Vannak más vesztesei is az évnek: a beszámolókból kiderült, hogy a Sparnak, az Auchannak és a Pennynek is betett a különadó, illetve az energiaköltségek elszállása, az Aldi viszont szép nyereséggel zárt. Ezek után mutatott be a kormány a már emlegetett késő esti rendeletében egy extra sarcot számukra is: tovább növelték a 100 milliárd forint feletti adózás előtti eredményt elérő kiskereskedelmi láncok extraprofitadóját.
A hvg.hu hónapról hónapra elkészített bevásárlókosarában mindenesetre az látszik, hogy megállt az élelmiszerek drágulása. Az államilag előírt kötelező akció előtti napokban néztük végig az árakat, és az is kiderült ebből, hogy nem a kötelező promóciók fogják az inflációt letörni. A Trade Magazin pedig közzétette az éves bolti ranglistáját, amely szerint a Lidl és az Aldi tudott a legjobban profitálni a tavalyi viharos piaci viszonyokból.
Az év végére már több mint 50 városban lesz jelen a Wolt – ígérte a cég regionális ügyvezető igazgatója. Tajta Ákos abból az alkalomból mesélt, hogy az ételkiszállító vállalat öt éve jelent meg Magyarországon – akkor 5-10 futárral, ma már 5-6 ezer aktív futárjuk van.
A vásárlók már nem csak melegétel-rendelésre használják a platformot, hanem egyre gyakrabban élelmiszer és egyéb termékek vásárlására is, akár a heti nagy bevásárlásukat is a Wolton intézik – mondta el. A leginkább alapélelmiszereket és alkoholt rendelnek, azonban a legtöbb kosár elmaradhatatlan eleme a banán és az ásványvíz.
Hetente átlagosan három óra munkával is meg lehet termelni rengeteg zöldséget, akár 1-2 négyzetméteren is nagyon sok mindent meg lehet termeszteni – erről beszélt Őry Barnabás biokertész, a 3 órás kert ötletgazdája.
Mint mondta, egyre nagyobb az igény arra, hogy megtudjuk, miként lehet előállítani a saját zöldségeinket. Az otthoni kertészkedéssel valamennyi pénzt is spórolhatunk a családi kasszába, a legtöbben mégsem emiatt vágnak bele, hanem azért, mert jó érzés.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
És akkor már a Költségvetési Tanács szerint sem lehet komolyan venni a költségvetést
