Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Érkeznek az első részletek a 2024-es költségvetésről; óvatosan, de elkezdte az MNB a kamatcsökkentéseket, alkatrészproblémák miatt vannak bajban a légitársaságok. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ugyan a kormány csak jövő kedden mutatja be a 2024-es költségvetést, a Költségvetési Tanács már megírta a véleményét róla, így néhány konkrétumot már ismerünk. A testület szerint tele van aknákkal a tervezet, a korai megírása miatt korlátozottan lehet komolyan venni, és már most látszik, hogy lesz olyan része, amely nem tartható. A kormány 2,9 százalékos hiánycélja (az uniós szabályok miatt 3 százalék alatt kellene maradni) akkor teljesülhet a Tanács szerint, ha minden külső és belső folyamat a lehető legjobban alakul, érkeznek az EU-pénzek, nem lesz nagy energiaválság, és az állam helyett a cégek kezdenek tömeges beruházásokba.
Azt Varga Mihály is elismerte a kormányinfón, hogy vannak kockázatok, de mivel ősszel sem lehet majd sokkal jobban előre látni, hogy mi lesz jövőre, szerinte érdemesebb már most elfogadni a büdzsét, amikor még ennyire sem lehet jósolni. Azt, hogy a különadók még maradnak, ő is elmondta, ahogy elárulta azt is, hogy a kormány 4 százalékos növekedéssel, 6 százalékos inflációval és 385 forintos átlagos euróárfolyammal számol 2024-re.
A jegybank az alapkamathoz még nem nyúlt hozzá, de elkezdte az irányadó kamat, vagyis az egynapos betéti tender rátájának csökkentését, 18-ról 17 százalékosra vitte le. Ezt tavaly októberben vitték fel erre az extrémen magas szintre, amikor egyszerre zuhant be a forint és szállt el az infláció – azóta a forintárfolyam normalizálódott, az infláció pedig még mindig nagyon magas, de már legalább csökken.
Úgyhogy az MNB új feladata az: úgy vinni óvatosan egyre lejjebb a kamatokat és ezzel újra beindítani a hitelezést, hogy közben azért se a forintot, se a piaci bizalmat ne döntsék be. Az infláció kapcsán közben a nyugdíjasoknak üzente meg az államháztartásért felelős államtitkár, hogy idén valószínűleg nem a nyáron kapnak évközi nyugdíjemelést, mert „a KSH adatai nem támasztják alá” az erre vonatkozó kérést.
Mi pedig a Fülkében beszéltük végig a két nagy témát: milyen következményei lehetnek a kamatcsökkentésnek, és mi várhat ránk a 2024-es költségvetéssel.
A nyár folyamán legalább háromezer járatot kénytelenek törölni főként európai légitársaságok. Ugyanis az ágazat egyik óriása, az amerikai Pratt&Whitney által gyártott új generációs hajtóművek régebbi típusoknál sokkal gyakrabban szorulnak karbantartásra, ezért gépek százai állnak javításra várva, alkatrészellátási problémák miatt akár egy évig is.
A hvg.hu megkeresésére a Wizz Air elmondta, hogy a nagyjából 170 gépből álló flottájának fele PW1100G hajtóművel hajtóművel közlekedik. A kérdésre, hogy a jelzett hajtóműtípus igényel-e az átlagnál több karbantartást, járattörlést, azt a választ kaptuk: „az egész iparágat sújtja az ellátási lánc problémája, amely során hosszabb időbe telik az egyes alkatrészeket leszállítani, amikor szervizelésre kerül a sor. Ez a nehézség érinti leginkább a Wizz Air-t is.”
A hét képe: a zánkai Balaton-part, ahol valaki úgy csinált saját partszakaszt, hogy markolóval szedette fel az önkormányzat területét. A kormányhivatal a helyszíni szemle után azt mondta, nincs hatásköre intézkedni.
Újabb betűszót kell megtanulnunk, jórészt az Európai Unió jóvoltából: az ESG, azaz környezet-társadalom-vezetés mozaikszó a karbonsemlegességi célok kulcsszereplője lesz. A HVG és a Planet Fanatics’ Network együttműködésével pedig elkészült az első, átfogó lista a magyarországi vállalatokról, amely ESG-szempontok alapján értékeli a nagy cégek teljesítményét és fenntarthatóságát.
A zCast friss adásában Jamniczky Zsolt, az E.ON vezérigazgató-helyettese és Simák Pál, a CIB Bank elnök-vezérigazgatója beszélt arról, mit jelent mindez a cégek gyakorlati működésében, mennyire motiválja és mozgatja meg a fiatal ügyfeleket és munkavállalókat.
Wellnessgyógyászati központot építene és építési telkeket parcellázna a tulajdonos Örvényes külterületén, a Balaton-parthoz közel fekvő telken több tízezer négyzetméteren. A tervek nem újak, de az 1989-es első ötletet követően most úgy tűnik, valami megmozdult.
De sokan attól tartanak, a beruházás káros hatással lehet a Balaton utolsó természetes partszakaszán húzódó ökológiai folyosóra. Örvényes nem csak kis mérete, de partjának viszonylagos érintetlensége miatt is kilóg a tó körüli települések közül, van, aki a Balaton egyik ökológiai ékszerdobozának tartja. Az sem csillapítja a kedélyeket, hogy feltűnik egy NER-szuperbanki munkatárs és könyvvizsgálók a háttérben.
Nagyon nem akar lemaradni az EU a chipgyártásért folytatott versenyben, pedig a kiinduló helyzetünk nem jó. Az unió most már lazította az állami támogatási szabályokat, és több milliárd eurós támogatást mozgósított a technológiai vállalatok számára. Nem is nagyon van más választása: az Egyesült Államok pénzügyi ösztönzők széles skálájával csábítja a chipgyártókat és a tiszta energiával foglalkozó vállalatokat, és ha Európa nem lép, azt kockáztatja, hogy elveszíti a jövő technológiájáért folytatott versenyt.
Azért nem teljesen a nulláról indulunk: kizárólag Európában gyártanak több olyan fontos berendezést, amelyek a legfejlettebb chipek gyártásához szükségesek. Emellett néhány európai gyártónak megkerülhetetlen szerepe van a felhasznált vegyi anyagok előállításában is.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
