Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Három magyar régió van az EU húsz legszegényebbje között, a budapesti régió viszont a 15. legfejlettebb az unióban – számolt az Eurostat. A legfejlettebb vidéki magyar régió váratlanul most már nem a Nyugat-Dunántúl.
Budapest Közép- és Észak-Európa nagyobb városaival van egy szinten, ami a gazdasági teljesítményt illeti, a vidéki Magyarország jókora része viszont az EU legszegényebbjei közé tartozik – ez olvasható ki az Eurostat most kiadott adataiból. Az Európai Unió GDP-adatait évről évre elkészítik regionális bontásban – ezúttal a 2021-es számokat adták ki, vagyis az, hogy 2022 második felében hogyan fékez le a gazdaság, ezekben az adatokban még nem látszik.
A magyar főváros 2020-ban került be a 20 legerősebb gazdasági régió közé, akkor a 17. helyen, most a 15.-re lépett előre. Az egy főre jutó budapesti GDP az EU-átlag 156 százalékára nőtt az egy évvel korábbi 155-ről, így az előző évihez képest Stuttgartot és Pozsonyt sikerült megelőzni, most közvetlenül Budapest előtt Utrecht áll a listán. A környékünk nagyvárosai közül Varsó és Bukarest egy főre jutó GDP-je is nagyobb egy kevéssel a budapestinél, Prága pedig az EU ötödik helyére került.
Az Eurostat összeállított egy olyan mutatót is, amelyben Pest megye az EU öt legjobbja közé került: 2019 és 2021 között ott volt az ötödik legnagyobb GDP-növekedés, csak a három ír régió, valamint a német Rajna-vidék–Pfalz fejlődött gyorsabban.
| Így számolják a fejlettséget |
Az Eurostat ezen a listáján a régió egy főre jutó GDP-jét számolja. Az adatokat nem euróban számolják ki, hanem vásárlóerő-paritáson – ezzel korrigálják azt, hogy az egyes országok árszínvonala egészen más, ugyanannyi pénzből egy szófiai boltban sokkal többet lehet vásárolni, mint egy luxemburgiban. Ezeket az értékeket aztán úgy adják meg, hogy az EU-átlagnak hány százalékát jelenti az egyes régiókban. |
Az EU húsz legszegényebb régiója között évek óta három magyar szerepel (ami minimális előrelépés ahhoz képest, hogy 2010-ben még négy volt ott, a Dél-Alföld került ki a legrosszabb húszból).
Részletesen a következőképp néz ki a magyar helyzet:
- Budapest mögött a Közép-Dunántúl régió (azaz Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye) jött fel a második helyre, hosszú idő után megelőzve a Nyugat-Dunántúlt, de a leggazdagabb vidéki régiónk is csak az EU-átlag 70 százalékát éri el.
- A Nyugat-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) 70-ről 68 százalékra csúszott le.
- Pest megye, amely 2020 óta szerepel Budapesttől külön, önálló régióként, egy százalékpontot javítva 61 százalékot ért el, ezzel az EU 37. legszegényebb régiója.
- A Dél-Alföld (Békés, Csongrád-Csanád, Bács-Kiskun) egy főre jutó GDP-je az EU-átlag 55 százalékáról 54-re csökkent, ezzel a 25. legszegényebb régió.
- Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye) a 20. legszegényebb, 50-ről 52 százalékra javított.
- A Dél-Dunántúl (Somogy, Tolna, Baranya) a 18. legszegényebb, maradt 51 százalékon.
- Az Észak-Alföld pedig (azaz Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye) a legszegényebb magyar régió, az EU 14. legszegényebbje, 49 százalékon stagnál.
Érdemesebb lehet persze azt nézni, hogy évtizedesnél is nagyobb időtávon milyen a változás. 2010-ben Budapest – ami akkor még nem volt önálló régió, de attól még mérték külön az ottani helyzetet is – az EU-átlag 144 százalékán állt, ahhoz képest is sikerült komolyan előrelépni. A legnagyobb ugrást a Közép-Dunántúl érte el, a 2010-es 57 százalékról lépett előre 70-re. A Nyugat-Dunántúl visszaesése évek óta tart, 2015-ben még az EU-átlag 76 százalékánál járt, mostanra majdnem visszaesett ugyanoda, ahol 2010-ben tartott (akkor 67 százalékon állt, most 68-on).
Az legalább felzárkózásnak számít, hogy 2010-ben az ország Dunától keletre eső fele és a Dél-Dunántúl is az EU-átlag 50 százaléka alatt volt, mostanra csak az Észak-Alföld maradt az 50 százalékos határ alatt. Vagyis még mindig az EU legszegényebb helyei között van az ország fele, de a leszakadás mértéke egy kicsit csökkent.
Nem csak magyar gond a vízfej
Magyarországon a leggazdagabb és a legszegényebb régió között 3,18-szoros a különbség. Ugyanez az arány Csehországban 3,32, Lengyelországban 3,19, Szlovákiában 2,92, Romániában 3,38 – természetesen mindegyik itt sorolt országban a főváros és közvetlen környéke a legfejlettebb. Vagyis a régiónk közös baja az, hogy óriási a különbség a főváros és a vidék között. De például Ausztriában csak 1,65-szörös a különbség a leggazdagabb és a legszegényebb – a salzburgi régió és Burgenland – között.
Végignézve a térképen első ránézésre is feltűnő a gazdagabb, kékkel jelölt sáv Európa közepén, Svédország legészakibb pontjaitól kezdve Dánián, Németországon, Hollandián, Belgiumon és Ausztrián át egészen Olaszország közepéig. Ezek az országok azok, ahol a főváros és a vidék közötti különbség nem rettenetesen nagy, vidéken is kimondottan jó a gazdasági teljesítmény.
Onnan keletre és nyugatra is gyakorlatilag mindenhol ugyanaz a helyzet: az országok fővárosi régiói kimondottan jól teljesítenek, a vidék viszont alig tud felzárkózni. Persze mások a nagyságrendek, Franciaországnak például a tengerentúliakat kivéve a legszegényebb helye is fejlettebb, mint a legjobban álló magyar vidéki régió. Az olyan fővárosok közül, amelyek önálló régiónak számítanak, Lisszabon az egyetlen, amelynek a GDP-je nem éri el az EU-átlagot.
A leggazdagabbak és a legszegényebbek
Az EU 244 régiója közül a legfejlettebb Luxemburg (annyira kicsi az ország, hogy a teljes állam egyetlen régióból áll csak), ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 268 százaléka.
Amióta a Brexit miatt London belső része nem számít bele a statisztikába, mindig Luxemburg számított a legvagyonosabbnak. Vagyis ez annyira nem nagy meglepetés, annál kevesebben tippelnének valószínűleg arra, hogy melyik a másik két dobogós: Dél-Írország, valamint Kelet- és Közép-Írország. Az íreknél óriási volt a fejlődés, 2010-ben ez a két régiójuk még a Top20-ban sem volt benne.
A három dobogós mellett még két, önálló régiónak számító nagyváros van, amelynek az egy főre jutó GDP-je nagyobb, mint az EU-átlag 200 százaléka: Brüsszel és Prága. Velük együtt Hamburg, a dán fővárosi régió, Párizs és környéke, vagyis az Ile-de-France, Felső-Bajorország és Stockholm alkotja az első tízet.
Az EU legszegényebbje továbbra is Mayotte, a Franciaországhoz tartozó sziget az Indiai-óceánon. A földrajzilag is európai régiók közül nem nagy a változatosság a legszegényebbek listáján: Dél-Közép-Bulgária, Észak-Közép-Bulgária és Északnyugat-Bulgária állnak a legrosszabbul. Utánuk Görögország égei-tengeri szigeteinek északi része következik, majd Északkelet-Bulgária.
A 20 legszegényebb között 2010-ben még – a két tengerentúli francia megyét nem számítva – hat román, öt-öt bolgár és lengyel, valamint négy magyar régió szerepelt. Azóta maradt öt bolgár, beérkezett hét görög (ennyire hosszan tartó a hatása annak, hogy 2010 után az összeomlás közelébe került az ország), mellettük pedig ott van három magyar, két lengyel, illetve egy-egy horvát, román és szlovák régió.
Ami nem látszik a számokon
Mivel 2021-es adatokról van szó, a 2022-es fejleményekről itt még nincs szó. Azóta 4,6 százalékos volt a magyar GDP-növekedés, az eurózóna átlaga pedig 3,5 százalékos, azaz 2022-ről valószínűleg ugyanígy lassú, de folyamatos felzárkózásra utaló számokat látunk majd, amint bejönnek a regionális bontás adatai. A kínosabb az, ami az éves adatokban nem látszik: mi már technikai recesszióban vagyunk – egymást követő két negyedévben csökkent a GDP-nk –, míg ugyanezt az eurózóna elkerülte.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
Baljós adat az Eurostattól: rekordszámú csődeljárás indult az EU-ban, Magyarországon is aggasztó a helyzet
