A mesterséges intelligencia az élet valamennyi területén egyre inkább meghatározó szerepet játszik, így hozzájárulhat a fenntarthatósági célok eléréséhez is. Akadnak ugyanakkor kockázatok is, az MI alkalmazása például az energiafogyasztás növekedését okozhatja.
Az egy szál Magyarországot kivéve egységesen néz szembe az EU az új világpolitikai helyzettel; a magyar kormány a boltokat fenyegeti; Trump előbb vámokat vezetett be, majd egy csomót felfüggesztett közülük. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az idei évet tekintve 2,6 ezer milliárd forint plusz kiadást jelentene, ha Magyarország a GDP-je 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítaná, ahogy Donald Trump követeli. 2038-ban a GDP 2 százaléka és 5 százaléka közt már 5,6 ezer milliárd forint lesz. A NATO biztosan emelni fogja a védelmi kiadások célértékét, de biztos, hogy nem 5 százalékra.
Elkészítette a KSH a 2024-es GDP-adat részleteit, és bemutatta, hogyan lett a kormány 4 százalékos ígérete helyett csak 0,6 százalékos a növekedés. Az emberek már újra kezdenek vásárolni és ezzel pörgetni a gazdaságot, a cégek azonban nagyon óvatosak, és pont azok az ágazatok teljesítenek igazán rosszul, amelyekre feltették a jövőt.
Keir Starmer jövő héten fog találkozni Donald Trumppal.
Jelenleg a GDP 3,45 százalékát költik védelemre.
Szintet lépnek a magyarországi üzleti szolgáltató központok, mégis félő, hogy Egyiptom „kanyarban előz”. Az Orbán-kormány mániája az iparosítás, holott az üzleti szektor erősítése jobb üzlet.
Alig érezhetően nőtt csak a magyar gazdaság a frissen kiadott 2024-es adatok szerint; Orbán Viktor az Emirátusokban ígéri, hogy minden rendben lesz Mini-Dubajjal; totális káoszt hozott a techszektorban az új kínai MI-modell. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjút a friss GDP-adatokkal kapcsolatban. A tárcavezető elárulta, hogy 2024-es év miért nem a gazdasági növekedésről szólt, ahogy azt a kormányzat ígérte, majd beszélt a reálbérek növekedéséről és a vámháború körüli egyezkedésekről is.
A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítménye is csökkent, az iparból hiányzik a külső kereslet, a külkereskedelmi mérleg gyengül. A növekedés motorja a fogyasztás lehet, amit mérsékelhet, hogy a vártnál kisebb mértékben emelkednek a bérek.
A magyar gazdaság két évig stagnált a kifutópályán, de most már „nagyobb” növekedési pályára vált – ígéri a nemzetgazdasági miniszter. Ugyanezt ígéri már évek óta, de mindig közbejött valami: az aszály, a viszály, az infláció, a szankciók, a németek. Idén újra az infláció jöhet közbe, lakossági fogyasztás nélkül ugyanis nem nagyon lesz növekedés, márpedig magas infláció mellett nem nő érdemben a lakossági fogyasztás. De már akkor sem, ha a lakosság csak úgy érzi, hogy magas az infláció.
Minimálisan tudott csak nőni a magyar gazdaság teljesítménye 2024-ben, az eredeti növekedési ígéreteknek a közelében sem voltunk – derül ki a KSH most kiadott éves számaiból. Apró jó hír legalább az, hogy a technikai recesszióból kijöttünk, október-decemberben már nagyobb volt a GDP, mint az év közepén.