Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek adott interjút a friss GDP-adatokkal kapcsolatban. A tárcavezető elárulta, hogy 2024-es év miért nem a gazdasági növekedésről szólt, ahogy azt a kormányzat ígérte, majd beszélt a reálbérek növekedéséről és a vámháború körüli egyezkedésekről is.
„A tavaly év elején a 2,5 százalékos növekedést még elérhetőnek gondoltuk, de ezt keresztül húzták: ipari teljesítmény nem volt, a fogyasztás pedig az év második felében talált erőteljesebben magára” – többek között így értékelte az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a csütörtökön publikált GDP-adatokat. Persze nem is 2,5, hanem 4 százalékos GDP-növekedést ígért a kormány 2024-re, 0,6 százalék lett helyette.
Nagy Márton szerint az alacsony növekedés hátterében elsősorban az áll, hogy az ipari szektor egyetlen negyedévben sem talált magára, a fogyasztás pedig csak az utolsó negyedévben. A miniszter sorozatos kifogásairól ebben a cikkben írtunk részletesen:
Nagy Márton a gazdasági növekedési adatok mellett a reálbérek növekedéséről is beszélt az Indexnek. Kifejtette, a kis jövedelműeknél és a középosztálynál is reálbér-emelkedés volt, és a legkisebb növekedés pont a leggazdagabbakat érintette. Ezt nem sokkal azt követően állította a miniszter, hogy előtte elismerte, a magas infláció leginkább a kevésbé tehetőseket sújtotta.
A várható magyar növekedéssel kapcsolatban a tárcavezető azt emelte ki, hogy amennyiben a német gazdaság recesszió, vagy nulla közeli állapotban lesz 2025-ben is, akkor a magyar gazdaság teljesítménye 2-3 százalékos sávban képes mozogni, remélhetőleg a tetején. Ahhoz, hogy átkerüljünk egy következő, a 3-4 százalékos sávba, kell a német gazdaság stabilizálódása.” A kormányzati várakozás jelenleg a 2025-ös évre 3,4 százalék, ugyanakkor ehhez a külső tényezőkre is szükség van.
Az lap megemlítette, hogy Donald Trump protekcionista gazdaságpolitikája nyomást helyezhet a magyar gazdaságra is, különösen, ha valóban teljesülnének a magas védővámokra vonatkozó ígéretei. A nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban elárulta, hogy
„A vámháború tekintetében a háttérben egyeztetések folynak, hogy mit tud az Európai Unió tenni azért, hogy ezt elkerülje. Azt lehet olvasni a sorok között, az egyik legfontosabb kérdés az amerikai LNG, hogy ezt Európa megveszi-e vagy sem. Ez nagyon fontos üzlet lesz.”
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
