Nagy Márton: Magyarország „jön ki a viharból," most kell a „stratégiai nyugalom"
A gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt a Világgazdaság konferenciáján, hogy egyszerre helyreállítható a növekedés és a fiskális egyensúly.
A gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt a Világgazdaság konferenciáján, hogy egyszerre helyreállítható a növekedés és a fiskális egyensúly.
A miniszter 10-15 százalék közötti emelkedést jósol.
Már most látszik, hogy túl nagy a különbség a várt és a valós infláció között, a szakszervezetek szerint nincs mese: kell a rendkívüli, évközi minimálbér-emelés. A munkáltatók hűtenék a kedélyeket, de az OECD-ben nálunk legmeredekebb reálbércsökkenés magáért beszél.
Az egészségügy és a nyugdíjkassza forrásainak csökkenése reálértékben gyorsan bekövetkező és brutális mértékű lesz. Elemzés.
Több, mint 7 millió eurót kaszált Carlos Ghosn, a Renault főnöke tavaly. Minthogy ő az első ember a Nissannál is, ezért ott 9 millió euró ütötte a markát. Ez kicsapta a biztosítékot a francia államnál, mely a Renault egyik részvényese. Különösen azért, mert az elmúlt öt évben az átlagos francia dolgozó reálbére csökkent!
A 2008-as reálkeresetek visszaállítását követeli a közigazgatási szférában a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége. Az érdekképviselet nem érti, miért a legközvetlenebb alkalmazottait "bünteti a kormány". Elsősorban a középfokú végzettségű közszolgálati tisztviselők helyzete siralmas - írják.
Magyarországon idén 2,3 százalékos reálbér-emelkedés várható, ezzel Európa egyik legerősebb reálbér-növekedése valósulhat meg hazánkban a Hay Group felmérése szerint. Európában még a görög és az ír bérek emelkedése lesz jelentős, a legfontosabb fejlődő országokban viszont reálbér-csökkenést tapasztalnak majd a munkavállalók.
Júniusban a bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal(KSH) csütörtökön.
A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2 százalékkal haladták meg az előző évit. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi inflációt figyelembe véve majdnem 3,5 százalékkal csökkentek 2012-ben a reálbérek, ekkora zuhanásra 2007 óta nem volt példa. A versenyszférában ráadásul 34 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint 2011-ben. Az NGM a részadatokból csemegézget.
A reálbércsökkenést mutatja a háztartások folyamatosan mérséklődő fogyasztása is. Az idei első negyedévben a csökkenés 0,7, a másodikban 1,7 százalék volt, a harmadikban pedig már meghaladta a 3 százalékot.