Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2 százalékkal haladták meg az előző évit. Ez azt jelenti, hogy a tavalyi inflációt figyelembe véve majdnem 3,5 százalékkal csökkentek 2012-ben a reálbérek, ekkora zuhanásra 2007 óta nem volt példa. A versenyszférában ráadásul 34 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint 2011-ben. Az NGM a részadatokból csemegézget.
Elég jelentős reálbércsökkenés következett be tavaly, legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtöki gyorstájékoztatójából erre lehet következtetni. A nemzetgazdaságban – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a bruttó átlagkeresetek 4,6, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 2 százalékkal haladták meg az előző évit. Ez azt jelenti, hogy tavalyi inflációt figyelembe véve, majdnem 4 százalékkal csökkentek 2012-ben a reálbérek, ekkora zuhanásra 2007 óta nem volt példa.
A KSH közlése szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 223 ezer forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 233 700, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 214 900 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 73 200 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 144 000 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 100 300, a szellemi foglalkozásúaké 190 500) forint volt, 2 százalékkal magasabb az előző évinél, áll a KSH közleményében. A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a nettó keresetek átlaga 3,7 százalékkal emelkedett. A versenyszférában a nettó keresetek 4,3, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,1, a nonprofit szervezeteknél 4,3 százalékkal nőttek egy év alatt.
A nonprofit szektorban alkalmazásban állók bruttó keresete 7,8 százalékkal, 203 700 forintra nőtt. A bruttó átlagkeresetek 2012-ben is a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (459 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (410 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (403 900 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151 400 forint), illetve az építőipar (163 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.
Tavaly a költségvetési szférában a teljes munkaidősök mintegy 55 százaléka (a közfoglalkoztatottak nélküli létszám 61,9 százaléka) átlagosan 10 100 forint – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült. Ennek hatása a közszféra bruttó jövedelmi pozícióit 1,6 százalékponttal javítja. A közfoglalkoztatottak nélkül, de a kompenzáció figyelembevételével számított növekedés így a közszféra területén 5,5 százalék volt. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél is részesülhetnek az alkalmazásban állók kompenzációban, ahol a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 9,2 százaléka kapott ezen a címen 10 200 forintot, közölte a KSH.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset 2012. január–decemberben átlagosan 5,4 százalékkal – ezen belül a versenyszférában dolgozóké 8,0 százalékkal – haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye 4,5 százalékkal nőtt. A KSH tájékoztatója szerint a növekedés döntően a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágakban következett be a 2012. évi garantált bérminimum-változás, továbbá a 2012. januártól esedékes, de 2012. júliusban kifizetett béremelés miatt.
A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt az alkalmazásban állók száma, 34 ezer fővel kevesebb, mint 2011 azonos időszakában. A költségvetési szférában 751 ezren dolgoztak (16,7 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 91 ezren közfoglalkoztatás keretében. A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012. január–decemberben közel négyszerese volt (átlagosan 72,4 ezer fő) az előző évinek. A megfigyelt nonprofit szervezeteknél 106 ezer fő állt alkalmazásban. Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél 2 millió 674 ezer fő állt alkalmazásban, 17,1 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, közölte a KSH gyorstájékoztatójában.
Az NGM csak egyes részadatokat emel ki
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményben reagált a KSH gyorstájékoztatójára. A minisztérium kiemeli, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 2012 decemberében 243 300 forint volt a nemzetgazdaságban, amely 4,9 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A nettó bér - mely 157 100 forintot tett ki – 3,1 százalékkal emelkedett 2011 decemberéhez viszonyítva, amely azonban nem veszi figyelembe a gyermekek után járó családi adókedvezmények további kedvező hatását. Mind a bruttó, mind a nettó bérek szintje decemberben volt a legmagasabb a 2012. év folyamán. A 2011-ben tapasztalt dinamikus növekedéshez viszonyított visszafogottabb nettóbér-alakulás elsősorban a közfoglalkoztatás súlyának növekedésével magyarázható, áll a közleményben.
Az NGM hangsúlyozta, hogy a versenyszférában dolgozók átlagos bruttó bére decemberben 260 200 forintot tett ki, míg a nettó kereset 6,2 százalékos növekedést elkönyvelve 167 700 forinton állt. A költségvetési szerveknél teljes munkaidőben foglalkoztatottak – közfoglalkoztatottak nélkül számított – bruttó átlagkeresete 5,8 százalékkal emelkedett a megelőző év azonos időszakához képest, amely jelenleg 210 000 forinton áll.
A legjobban továbbra is a pénzügyi, biztosítási ágazatban foglalkoztatottak keresnek, melyet az energiaipari szektor, majd az információ és kommunikáció követett. A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltató, illetve vendéglátó ágazatokban dolgozók kerestek.
Az NGM szerint a mérséklődő infláció, az arányos, egykulcsos adórendszer véglegesítése, valamint a minimálbér-emelés továbbra is érezteti kedvező hatását a nemzetgazdasági bérek alakulásában. Az év elején végrehajtott rezsicsökkentés a lakossági árszínvonal csökkentésén keresztül várhatóan további kedvező hatást fog gyakorolni a családok számára rendelkezésre álló reáljövedelmek alakulására is, áll a közleményben.
A kormányra hiába számít, aki korszerűsítené az otthonát, de akad pár lehetőség
Nehéz helyzetben van a költségvetés, ezért a kormány a falusi csok és a babaváró kivételével kivezette az ingatlancélú támogatásokat. Az uniós helyreállítási alapból esetleg még sor kerülhet mintegy 20 ezer ingatlan felújítására. Mindenki másnak maradnak a piaci megoldások.
